A Kreml törekvéséről Arkagyij Dvorkovics orosz elnöki tanácsadó számolt be az informális tanácskozás előtt, amelyen globális biztonsági kérdésekről, így a szíriai és az iráni helyzetről is szó lesz.
Az elnöki tanácsadó hangsúlyozta: „úgy véljük, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldására, az egyeztetett döntések meghozatalára az ENSZ Biztonsági Tanácsa a legalkalmasabb”.
A fejlett ipari országok – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország –, valamint Oroszország vezetői vesznek részt a kétnapos találkozón; Obama meghívta négy afrikai ország vezetőjét is az élelmiszer-biztonsági tárgyalásokra. Moszkvát Dmitrij Medvegyev kormányfő képviseli; Vlagyimir Putyin, akit május 7-én iktattak be harmadszor az államfői hivatalba, belpolitikai elfoglaltságra hivatkozva lemondta részvételét.
A G8-találkozó egyik fő vitatémája az európai gazdasági és politikai válság. Szintén napirenden szerepel az „arab tavasz”, továbbá a Közel-Kelet és az észak-afrikai régió.
Javier Solana: hasznos lett volna, ha Putyin elmegy a G8-csúcsra
Igen hasznos lett volna, ha Vlagyimir Putyin elutazik a G8-csoport csúcstalálkozójára – vélekedik Javier Solana, akinek cikkét a Vedomosztyi című orosz napilap közölte pénteken.
A Vedomosztyiban Javier Solana felidézi, hogy május 7-i államfői beiktatása előtt három nappal Vlagyimir Putyin fogadta Tom Donilont, az amerikai elnök biztonságpolitikai tanácsadóját, aki tájékoztatta Putyint, hogy Barack Obama elhatározott szándéka, hogy erősítse a kapcsolatokat Oroszországgal. Donilon azonban üres kézzel távozott Moszkvából, mert Putyin elhárította, hogy részt vegyen a G8-ak Camp David-i, valamint a NATO azt követő chicagói csúcstalálkozóján. Így Obama és Putyin első találkozójára a G20-csoport június 18-19-i mexikói csúcstalálkozójáig kell várni.
Solana szerint akármi is legyen Putyin indoka, a globális biztonsági kérdéseket illetően mindkét májusi csúcstalálkozó lényeges hatást gyakorol majd Moszkva és Washington kapcsolataira. A spanyol politikus hangsúlyozta, hogy Oroszországra kulcsfontosságú szerep hárul az iráni atomprogram miatti nemzetközi feszültségek és a szíriai válság rendezésében is.

Orbán Viktor: „Ukrajnával rosszul járnánk, rossz üzlet!”