Attól érzik férfinak magukat, hogy nőket erőszakolnak

Az oktatásra hárul nagy feladat a dél-afrikai erőszakos bűncselekmények számának csökkentésében – véli dr. Tarrósy István Afrika-kutató.

Április közepén került fel a világhálóra egy videó, amelyen Johannesburg Soweto városnegyedében csoportos erőszakot követnek el egy fiatal lány ellen. Az tetteseket a rendőrség őrizetbe vette, a 17 és 20 év közötti fiúk ellen emberrablás és nemi erőszak miatt indult büntetőeljárás. Johannesburgban többen utcára vonultak és az elkövetőkre életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását követelték. A megrázó eset nem egyedülálló, az afrikai országban rendkívüli méreteket ölt a nők elleni erőszak. Ennek hátteréről Dr. Tarrósy István, egyetemi adjunktust, Afrika-kutatót, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Politikai Tanulmányok Tanszékének oktatóját kérdezte az MNO.

A nemi erőszak kapcsán egy összetett társadalmi jelenségre kell felhívni a figyelmet Dél-Afrikában – húzta alá Dr. Tarrósy István. Mint kifejtette: a téma kutatói szerint számos kiváltó ok húzódhat meg az erőszak hátterében, és a megelőzés stratégiájának felépítése is gondos elemzést igényel. A dél-afrikai helyi közösségekben létező férfi dominancia, sőt, a „valódi férfiasság” egyik formája ugyanis az erőszak és erőszaktétel. Az erőszak a maszkulin keménység egyik jele és a férfi-nő fölé-alárendeltségi viszonyát demonstrálja. A nők társadalmi életben elfoglalt helyzetének és döntéshozatali szerepének megítélése kapcsán Tarrósy szerint az apartheid-időszakot, majd az 1994 utáni változásokat szükséges említeni. 1994 előtt a nők valójában teljesen el voltak zárva a részvételtől, de 1994 utántól – ugyan a világon egyik legkiemelkedőbb adatot felmutatva több mint 100 nő jutott be a szabadon választott parlamentbe – máig is lenézés tárgyát képezi a női politikai szerepvállalás.

Végleg kiestek az iskolából

Johannesburg Soweto városnegyedével kapcsolatban az egyetemi oktató felhívta a figyelmet arra: ott különösen jellemzőek a bandatámadások, a bandákban elkövetett erőszakos cselekmények. Mint mondta: az 1980-as évek végén az ún. „jackrollerek” bandáinak több esetben fiatal iskolás lányok estek áldozatául, és az erőszak eredményeként várandósak lettek. Tanulmányaikat meg kellett szakítaniuk, mely sokszor az iskolából való végleges kiesést jelentette számukra. A bandákban ténykedő férfi elkövetőknek éppen az volt az egyik célja, hogy a lányok ne járhassanak iskolába, hiszen szerintük nekik az a dolguk, hogy gyereket neveljenek, otthon maradjanak, biztosítsák a hátteret a férfinak. Tarrósy hozzátette: természetesen anyagi értelemben vett megfontolásokat is látunk bizonyos erőszakos cselekményeknél: ezek általában rablásokkal egybekötött akciók, melyek nemi erőszakkal végződnek.

– A kormányzat egyre keményebben igyekszik fellépni a nemi erőszak elkövetőivel szemben – ismertette a szakértő. A mostani esetben a fiú banda tagjai szigorú ítéletre számíthatnak. A politikai vezetés eddigi törekvései kapcsán az Afrika-kutató ismertette, hogy 1999-ben például az akkori elnök, Thabo Mbeki állt ki amellett, hogy a politikai vezetésnek hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy valós képet alkothassanak a „dél-afrikai erőszakról”, annak kórélettanáról. Így a valóság jobb megismerésével a törvényalkotási folyamat során elindíthatják a szükséges szabályozást. – Számos törvény született, hogy az ország visszaszorítsa az „erőszak-járványt”, a média által bemutatott esetek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy mindez nem elegendő – szögezte le.

Nevelési programra van szükség

– A gyermekek ellen elkövetett erőszaktételek száma nagyon magas Dél-Afrikában – emelte ki az egyetemi oktató, hozzátéve: a fiatalkorú elkövetők száma is emelkedett: a bandákban erőszakot tevő fiatal fiúk sok esetben még „jó bulinak” is tartják az erőszakot, civil szervezeti beszámolók erősítik meg, hogy kimondottan élvezik az erőszaktételt, amely megtörténte után igazi kemény férfinak tartják magukat és társaikat. Tarrósy szerint a szankciók mellett hosszú távon az oktatásnak lesz szerepe a bűnesetek csökkentésében: meg kell tanítani ugyanis (főleg) a fiatal fiúknak, hogy a lányokat, nőket jobban kell tisztelniük. Hangsúlyozta: egy nevelési programra van szükség, melynek létjogosultságára helyi civil szervezetek mutatnak rá egyre hangosabban. – Az egyik szervezet éppen Sowetoban kezdi országos felvilágosító körútját, mely a szexuális erőszak, a nemi viszonyok, a nők tisztelete körül tematizálódik – fűzte hozzá. Tarrósy egyébként úgy látja, hogy a társadalmi tudat átformálására van szükség, mely hosszú időt igényel, generációk alatt fordulhat át a témával kapcsolatban egy másfajta kultúrába.

A szakértő felhívta a figyelmet arra: a bűnesetekkel kapcsolatban nincsenek megbízható, teljes körű adatok. – Mindig nehéz a tendenciákat pontosan követni, hiszen egy erőszakos esetről akkor tudhatunk, ha azt lejelentették, a jelentett esetek számát vethetjük össze, de sokszor az erőszakot elszenvedett személy nem mer ilyen jelentést tenni a hatóságoknál – magyarázta, hozzátéve: számos esetben az eseteket regisztráló rendszer infrastrukturális értelemben nem megfelelően kiépített. – Sőt, óvatosan és kritikus szemmel kell olvassuk az összehasonlító elemzéseket is, mert a megbízható adatok hiánya, illetve az időközben bekövetkezett változások – például a lakosság számának emelkedése – az egy-egy körzetben, negyedben történt változások is fontos viszonyítási pontot jelentenek egy-egy statisztika helyes elkészítésében – fogalmazott a Pécsi Tudományegyetem oktatója.