Egy újabb kis válogatás azokból a levelekből, amelyeket a bin Laden halálához vezető amerikai akció során zsákmányoltak egy éve a pakisztáni Abbotábádban, azt mutatja, hogy az al-Kaida vezetője szoros figyelemmel kísérte, miképpen tükrözik munkatársainak cselekedetei és nyilvános kijelentései a dzsihád, a szent háború ügyét, s gyakran igyekezett őket a helyesnek tartott irányba terelni.
2010 októberében egy magas rangú alárendeltjének írott levélben bin Laden panaszkodik Faisal Shahzadra, akit a pakisztáni tálibok béreltek fel, hogy robbantson fel autóba rejtett pokolgépet a New York-i Times Square-en. Bírósági tárgyalásán Shahzad, az amerikai állampolgársággal is rendelkező pakisztáni azt mondta, „nem gondolta komolyan”, amikor az amerikai állampolgársági eskü letételekor kijelentette, hogy nem fog ártani az Egyesült Államoknak.
Bin Laden megjegyzése szerint az eskühöz kapcsolódó hazugság sérti az iszlám törvényt. „Ez nem olyan hazugság az ellenségnek, amely megengedett. Ez hitszegés” – írta a terroristavezér a 17 levél egyikében, amelyet csütörtökön tettek közzé az amerikai hatóságok. Arra utasította alárendeltjét, hogy beszélje meg a dolgot Hakimulla Mehszúddal, a pakisztáni tálibok vezetőjével, és ügyeljen rá, hogy ilyen még egyszer ne forduljon elő. „Tudod, milyen negatív hatásai lehetnek ennek, ha az ügy nem oldódik meg, és a mudzsáhidok (iszlám harcosok) nem mentesülnek a gyanú alól, hogy megszegtek egy esküt” – tette hozzá.
A levelek rámutatnak a bonyolult viszonyra bin Laden „központi al-Kaidája”, valamint annak külső szervezetei és szövetségesei között. A pakisztáni tálibok közel állnak az al-Kaidához, a jemeni, iraki és észak-afrikai szervezetek pedig a nevét is használják, de nagyrészt függetlenül tevékenykednek a pakisztáni és afganisztáni vezetőségtől, amely a jelek szerint nem tud előre az akciók többségéről, csak tanácsokkal és iránymutatással szolgál, amelyeket nem mindig fogadnak meg.
Az egyik levélben Oszama bin Laden arra figyelmeztet, hogy a külső szervezetek olyan akciói, amelyekben muzulmán civilek haltak meg, „a mudzsáhidok iránti rokonszenv jelentős veszteségét okozták a muzulmánok körében. Az ellenség kihasználta a mudzsáhidok hibáit, hogy rontsa hírnevüket a tömegek körében.”
Ismert, most volt az al-kaida-vezető megölésének első évfordulója. Ezzel kapcsolatban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Lánchíd Rádiónak úgy nyilatkozott: Oszama bin Laden sokkal inkább erkölcsi és karizmatikus vezető volt a meggyilkolása előtti időkben, mint valós irányító a szervezet élén. A jeles alkalmat az újraválasztásra készülő Barack Obama sem hagyta kihasználatlanul.
origo.hu
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára válnak, mi lesz a milliárdos vagyon sorsa?
