Brüsszel az USA segítségével küzdené le a hiányosságokat

Az Európai Unió (EU) szorosabb együttműködést kíván kialakítani az amerikai belbiztonsági minisztériummal és a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI), hogy segítsék kiküszöbölni a számítógépes bűnözés elleni küzdelem hiányosságait – közölte összeállításában az EUobserver című brüsszeli hírportál.

A kiberbűnözés évente 388 milliárd eurós illegális bevételre tesz szert. „Ahhoz, hogy szembeszálljunk ezzel a növekvő globális fenyegetéssel, az EU–amerikai együttműködés nem alternatíva, hanem szükségesség” – jelentette ki ezzel összefüggésben Cecilia Malmström bel- és igazságügyi biztos a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában Washingtonban.

Az uniós biztos szerint a következő években sokkal több sikeres FBI- és Europol-intézkedésre kerül majd sor; példaként említette a 2010-ben létrehozott kiberbiztonsági munkacsoportot. A Malmström vezette testületnek Janet Napolitano amerikai belbiztonsági miniszter is tagja; 2014-re közös uniós–amerikai kibergyakorlatot terveznek.

Az Európai Bizottság (EB) korábban bejelentette, hogy kiberbűnözéssel foglalkozó új központot tervez felállítani jövő év elején az Europol hágai központjában. A központ feladata a gyermekek interneten történő kizsákmányolásának és a kormányzati létesítmények elleni támadásoknak a kezelése lesz. Emellett segítenie kell a tagállamokat a számítógépes biztonsággal összefüggő képességeik javításában. Malmström hozzátette: az Interpol Szingapúrba tervezett saját létesítménye tervezési fázisban van.

Az EB eközben korszerűsíti az informatikai rendszerek elleni támadásra vonatkozó 2010-es irányelvét. Az új javaslatok értelmében büntetendővé tenné az informatikai rendszerek elleni támadásra alkalmas eszközök – mint például az internetes robothálózatok – használatát, előállítását és forgalmazását.

Az EU egyben az Európa Tanács 2004-ben létrejött Budapesti Egyezményének ratifikálására ösztökéli a tagállamokat. A szóban forgó nemzetközi szerződés célja a kiberbűnözők elleni közös büntetőpolitika kialakítása. Csehország, Görögország, Írország, Lengyelország és Svédország azonban mindmáig nem írta alá a dokumentumot.