A politikus a kelet-indiai Kolkatában azt mondta, az olajpiacon van elegendő kínálat ahhoz, hogy India más forrást találjon kieső importja pótlására. Hozzátette, hogy Újdelhi tett lépéseket az iráni olajimport csökkentésére, de Washington ennek nagyobb mértékű visszafogását szeretné. Indiát ez év júniusának végétől amerikai szankciók sújthatják, ha az Obama-kormányzat úgy ítéli meg, hogy az ázsiai ország nem korlátozta eléggé iráni olajimportját.
Az Egyesült Államok és az EU meggyőződése, hogy Teherán nukleáris programja atomfegyver előállítását szolgálja, ezért minden lehetséges eszközzel igyekszenek politikailag és gazdaságilag elszigetelni az országot. Tavaly decemberben Washington olyan törvényt fogadott el, amely felhatalmazza Obamát arra, hogy június 28-a után szankciókat léptessen életbe azokkal a külföldi bankokkal szemben, amelyek olajkereskedelmi tranzakciót hajtanak végre az iráni központi bankkal. Az elnök viszont kivételeket alkalmazhat az olyan államokkal szemben, amelyek „jelentősen” csökkentik iráni vásárlásaikat. India 80 százalékban behozatalra szorul ásványkincsből, felhasznált nyersolajának 9 százaléka Iránból érkezik.
Mint arról beszámoltunk, az iráni parlamentben a választások második fordulójának eredménye alapján tovább erősödött a konzervatívok uralma.
Fotó: Reuters
Clinton szerint az al-Kaida vezére Pakisztánban bujkál
Az amerikai külügyminiszter Kolkata városban mondott beszédében kijelentette, hogy továbbra is nyomás alatt tartják majd a szomszédos országban lévő fegyveres csoportokat. Kifejtette: „Szeretnénk megbénítani az al-Kaidát, és ebben jelentős előrelépést értünk már el.”
A múlt héten volt egy éve, hogy a pakisztáni Abbottábádban amerikai kommandósok megölték az al-Kaida korábbi vezetőjét, Oszama bin Ladent.
Clinton most azt hangoztatta, a terrorszervezet számos vezetője szökésben van, így Ajman az-Zavahri is, aki a megölt bin Laden helyébe lépett.
Amerikai vélemény szerint az al-Kaida új vezére is valahol Pakisztánban rejtőzködik. Az Egyesült Államok továbbra is nyomást gyakorol annak érdekében, hogy őrizetbe vegyék a Laskar-i-Taiba (a Tiszták Hadserege) iszlamista csoport alapítóját, Hafiz Szaidot. Őt az indiai Mumbaiban négy éve elkövetett, 166 emberéletet követelő támadások kitervelésével vádolják, mégis szabadon tevékenykedik Pakisztánban. Washington a múlt hónapban 10 millió dolláros nyomravezetői díjat tűzött ki fejére.
Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta: tudatában van annak, hogy a pakisztáni kormány nem tett lépéseket elfogására. Sürgetni fogják azonban az iszlámábádi vezetésnél őrizetbe vételét. Clinton ugyanakkor elismerőleg szólt azokról a lépésekről is, amelyeket Pakisztán, a szélsőségesek erőszakos akcióinak legfőbb áldozata már megtett a terrorizmus elleni küzdelemben.
