Ismert, a görögországi választásokon második helyen végzett Sziriza hétfőn, miután elnökük negyvenperces megbeszélést folytatott Antonisz Szamarasszal, közölte, nem hajlandó koalícióra lépni a legtöbb mandátumot szerzett konzervatívokkal. A két párt nézetei homlokegyenest ellentétesek a főbb kérdések megoldását illetően.
Az MNO azt is megírta, hogy bár a voksok 74,71 százalékos feldolgozottsága mellett az Új Demokrácia Párt 19,68 százalékkal vezette a pártok versenyét, eredménye így is történelmi mélypontnak számít.
Martin Schulz kedden Berlinben tárgyalt Norbert Lammerttel, a német parlament elnökével, s ezt követően úgy nyilatkozott, ha a költségvetési paktumot növekedési ösztönzőkkel ötvözik, ahhoz a görög parlamentben is lehet többséget találni. A német EP-politikus szerint a vasárnapi választások nyomán előállt bonyolult helyzet indokolja, hogy tárgyaljanak a görögökkel.
Ő is elutazik Athénba, ahol tárgyalni fog Alexisz Ciprasszal, a Radikális Baloldal (Sziriza) elnökével. „Nem arról van szó, hogy kárt okozzunk Görögországnak, erről az athéni parlamentbe újonnan bekerült pártokat is meg kell győzni – nyomatékosította Schulz, aki elutasítja, hogy újratárgyaljanak a stabilitási csomag feltételeiről. – Továbbra is érvényes az alapelv: a szerződéseket be kell tartani” – szögezte le.
Mint megírtuk, az Európai Bizottság kedden megerősítette, hogy Görögország a terveknek megfelelően május 10-én megkapja a nemzetközi segélycsomag esedékes, 5,2 milliárd eurós részletét. Kiemelték ugyanakkor, hogy a további részletek folyósítása a görögországi helyzet alakulásától függ majd.
„Nyilvánvalóan semmis”
A kedden kormányalakítással megbízott görög párt vezére szerint semmisek azok az ígéretek, amelyeket az előző kormány tett a több milliárd eurós mentőcsomag fejében. Alexisz Ciprasz kijelentette: a bankokat állami felügyelet alá kell vonni, továbbá nemzetközi bizottsággal kell megvizsgáltatni, jogszerű-e Görögország adósságállománya. „A nép vasárnapi döntése nyomán a mentőcsomagról szóló megállapodás nyilvánvalóan semmis” – hangoztatta Ciprasz, miután átvette a kormányalakításra szóló megbízást Karolosz Papuliasz államfőtől.
A Sziriza vezére arra készül, hogy baloldali koalíciót állítson össze, s ezzel megkontrázza a nemzetközi hitelezők „barbár takarékossági diktátumát”. Amennyiben három napon belül nem sikerül összeállítania stabil kormányt, az államfő a választásokon harmadik helyen végzett szocialista párt (Paszok) elnökét, Evangelisz Venizeloszt bízza meg kormányalakítással. Ha május 17-éig nem sikerül kormányképes parlamenti többséget összeállítani, ismét választásokat kell rendezni Görögországban.
„Csődbe sodor”
Ciprasz felszólította a Paszok és a konzervatív Új Demokrácia (ND) vezetőit, hogy vonják vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Uniónak tett ígéreteiket, amennyiben részt akarnak venni a jövendő kormány munkájában. „Baloldali kormányt akarunk alakítani, hogy elkerüljük az adósságelengedés következményeit, amelyek csődbe sodornának bennünket” – fogalmazott a 37 éves pártelnök.
A Sziriza elutasítja az euróválság során folytatott eddigi takarékossági politikát, be akarja szüntetni az államadósság visszafizetését, és a gazdaság élénkítését tűzte ki célul. A Paszok és az ND, amely tavaly november óta együtt kormányozta Görögországot, ám a vasárnapi választásokon elveszítette parlamenti többségét, ezt irreálisnak tartja.
Barroso: Nincs más alternatíva
Az Európai Bizottság kedden óva intette Görögországot attól, hogy eltérjen a korábban elfogadott takarékossági és reformpolitikától. A nemzetközi segélyprogramra szoruló országok számára „nincs más alternatíva, eltekintve a rendezetlen államcsődtől – hangoztatta Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. – Ez utóbbi azonban nem lehet alternatívája a bátor takarékossági lépéseknek és a versenyképesség javítását célzó szerkezeti reformoknak.”
Lefullad a reformfolyamat?
Nem teljesen reménytelen ugyan, hogy egy esetleges újabb választáson a reformpárti erők többséget szereznek Görögországban, ám a hétvégi választások után kialakult helyzet inkább azt valószínűsíti, hogy a további külső pénzügyi segítséghez szükséges reformfolyamat lefullad, és Görögország akár még az idén kikerülhet az euróövezetből – vélekedtek keddi értékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági–pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított elemzésükben közölték: várakozásuk szerint Görögországban új választásokat fognak kiírni, valószínűleg június 17-ére. A ház szerint ha sikerül ezt az újabb parlamenti választást úgy beállítani, hogy egyben szavazás Görögország további euróövezeti tagságáról, akkor a külső pénzügyi segélyprogramot és az ahhoz járuló reformfeltételek teljesítését támogató két nagy párt, az Új Demokrácia és a Paszok több mandátumhoz juthat, tekintettel arra hogy a görögök háromnegyede változatlanul az eurótagságot pártolja.
Egyértelmű azonban annak a kockázata, hogy az új választásokon sem születik egyértelmű eredmény, és ennek nyomán az euróövezeti vezetők úgy dönthetnek, hogy visszavonják a segélyprogramot, és „kiszorítják” Görögországot a valutaunióból – áll a Capital Economics keddi elemzésében.
