Nem akarják leigázni Görögországot + Kép

Tiszteletben tartják a görög nép döntését – hangsúlyozta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, nyomatékosítva azt is, hogy nem akarják, hogy Görögország kilépjen az eurózónából.

Támogatásáról biztosította a görög politikai vezetőket Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, ugyanakkor nyomatékosan óva intette őket az euróövezetből való kilépéstől. A szociáldemokrata politikus Karolosz Papuliasz görög államelnökkel folytatott pénteki athéni megbeszélése során leszögezte, hogy az Európai Unió és a hitelezők nem leigázni akarják az országot, s az EU „tiszteletben fogja tartani a görög nép döntését”, azaz a június 17-ére kiírt új parlamenti választások eredményét. Schulz azt is elmondta, elégedetlen, amiért nincs megfelelő párbeszéd Görögország és az európai intézmények között, kiemelve hogy az EU célja a dél-európai ország támogatása.

Schulz az államfő mellett a pártok vezetőivel is tárgyalt. Alexisz Ciprasz, a külföldi hitelezők által megkövetelt megszorításokat ellenző Radikális Baloldal (Sziriza) elnöke a találkozót követően úgy nyilatkozott: „Egyes politikai erők és spekulánsok a tűzzel játszanak. Görögországnak az eurózóna egyenlő tagjának kell maradnia, amelynek kötelezettségei, de jogai is vannak”.

Egy esetleg bekövetkező görög gazdasági összeomlás várható európai következményeit taglalja az európai sajtó. A belga De Standaard szerint Görögország euróövezetből való távozásának a politikai következményei messzemenőbbek lennének, mint a pénzügyiek. Az euróövezeti válság várható hatásairól bővebben itt olvashat.

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde egy tévéinterjúban kijelentette: a görög politikai vezetőknek bizonyítaniuk kell elszántságukat arra, hogy az euróövezetben akarják tartani országukat, ez utóbbihoz az kell, hogy teljesítsék a mentőcsomag feltételeit. Később az IMF bejelentette: a törvényhozási választásokig felfüggeszti kapcsolatait Görögországgal, és nem működik együtt az átmeneti kormánnyal.

Ismert, csütörtökön leminősítette Görögországot a Fitch Ratings, közölve: nem látja garantáltnak az ország eurótagságának fenntarthatóságát.

Angela Merkel és François Hollande keddi találkozójukon egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását szeretné.

„Nem dolgozunk a görög távozás forgatókönyvén”

Az Európai Bizottság nem dolgozik olyan forgatókönyvön, amely az eurózónából való görög távozás esetére szól – szögezte le Olli Rehn, az uniós javaslattevő–végrehajtó testület alelnöke pénteken, reagálva Karel De Gucht kereskedelmi biztos erről szóló nyilatkozatára.

„Karel De Gucht a kereskedelemért felelős. A pénzügyekért és a gazdasági kérdésekért, valamint az EKB-val való kapcsolatokért én felelek. Nem dolgozunk a görög távozás forgatókönyvén. Olyan forgatókönyv alapján dolgozunk, amely szerint Görögország benn marad. Spekulációkat nem kommentálunk” – szögezte le a Londonban tartózkodó finn Olli Rehn, akinek a nyilatkozatát az Európai Bizottság ügyeletes szóvivője ismertette az MTI brüsszeli tudósítójával.

Karel De Gucht belga EU-biztos a flamand De Standaard napilapnak úgy nyilatkozott: az Európai Bizottság és a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) készenléti tervet dolgoz ki arra az esetre, ha Görögországnak ki kellene lépnie az euróövezetből. De Gucht szerint másfél évvel ezelőtt az euróövezetből való kiválás esetén még fennállt volna a dominóhatás veszélye, „de ma már az Európai Bizottság és az EKB dolgozik a lehetséges forgatókönyveken, ha Görögországnak nem sikerül teljesítenie vállalásait”.

Tabutéma

Brüsszeli keltezésű médiabeszámolókban hangsúlyozzák, hogy az uniós tisztségviselők körében hivatalosan tabutémának számít az euróövezetből való görög távozás eshetősége, miként korábban hosszú ideig cáfolták azt is, ami aztán bekövetkezett, hogy Athén jelentős mértékű adósságleírásban részesülhet mind kétségbeejtőbb fizetési nehézségei miatt.

De Gucht most azzal az érveléssel törte meg a tabut, hogy úgy vélekedett: Görögországban már az eurózónából való távozás puszta lehetőségének reális alternatívaként való kezelése is olyan mértékű káoszt váltana ki, amelynek láttán minden más zónabeli ország visszariadna a távozás gondolatától, vagyis a rettegett dominóhatás elmaradna. Mindemellett maga a belga EU-biztos is úgy látja, hogy Athén számára nincs más reális lehetőség, mint a megkötött megállapodások betartása, végső soron az euróövezeten belül maradás.