Mindezek szerint Merkel a görög államfővel, Karolosz Papuliasszal folytatott telefonbeszélgetése során vetette fel az ötletet. „Azonban nyilvánvaló, hogy ez a kérdés túlmegy az ügyvivő kormány kompetenciáján” – olvasható az athéni közleményben.
A német kancellár tavaly októberben még élesen ellenezte egy esetleges görögországi népszavazás ötletét, melyet az akkori görög kormányfő, Jeórjiosz Papandreu vetett fel. A német kormányszóvivő tagadta, hogy Merkel ilyen javaslattal állt elő.
Ismert, Martin Schulz az Európai Parlament elnöke korábban azt hangsúlyozta, tiszteletben tartják a görög nép döntését. Nyomatékosította, nem akarják, hogy Görögország kilépjen az eurózónából. Közben Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa kijelentette: nem dolgoznak olyan forgatókönyvön, amely Görögország euróövezetből való távozásának esetére szól.
Egy esetleges görög gazdasági összeomlás várható európai következményeit taglalja az európai sajtó. A belga De Standaard szerint Görögország euróövezetből való távozásának politikai következményei messzemenőbbek lennének, mint a pénzügyiek. Az euróövezeti válság várható hatásairól bővebben itt olvashat.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde egy tévéinterjúban kijelentette: a görög politikai vezetőknek bizonyítaniuk kell elszántságukat arra, hogy az euróövezetben akarják tartani országukat, ez utóbbihoz az kell, hogy teljesítsék a mentőcsomag feltételeit. Később az IMF bejelentette: a törvényhozási választásokig felfüggeszti kapcsolatait Görögországgal, és nem működik együtt az átmeneti kormánnyal.
Ismert, csütörtökön leminősítette Görögországot a Fitch Ratings, közölve: nem látja garantáltnak az ország eurótagságának fenntarthatóságát.
Angela Merkel és François Hollande keddi találkozójukon egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását szeretné.
