A lap a kampányfinisben – csütörtök éjféltől kampánycsend van – több kérdést tett fel a jelölteknek, egyebek mellett rákérdezett: milyen stratégiai döntést kellene hoznia Szerbiának a gazdaság fejlesztéséről, mi az elképzelésük a nemzetközi integrációról és a Koszovó-kérdésről, melyik párttal szeretnének később együttműködni. A választások utáni országstratégia és a nemzetközi integráció kérdésére a 12 jelöltből négyen ugyanazt felelték: az EU-, illetve a NATO-csatlakozást elutasítják.
Vladan Glišić, a Dveri, Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS), Jadranka Šešelj, a Szerb Radikális Párt (SRS) és Danica Grujičić, a Szociáldemokrata Szövetség (SDS) elnökjelöltje számára az EU-csatlakozás Koszovó önállóságának elismerését jelentené, amit nem támogatnak, mert „legjobb a függetlenség”. Ivica Dačić, a Szerb Szocialista Párt (SPS) jelöltje megengedőbb, igenli Európát, de csak akkor, ha Szerbia önmaga maradhat s nem kényszerítenek az országra új szabályokat. „Ez egy szerb hazafi elvszerű álláspontja – jelentette ki. – Nem szeretnék kevésbé szerb lenni, mint amilyen magyar Orbán. Ha ők nemet mondanak a rájuk erőltetett intézkedésekre, akkor mi is mondhatunk nemet Koszovó elszakítására.”
Az unióhoz való közeledést szorgalmazta Boris Tadić, a Demokrata Párt (DS), Zoran Stanković, a Szerbiai Egyesült Régók (URS), továbbá Zoran Dragišić, a Munkások és Parasztok Mozgalma (PRS) és Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt (SNS) jelöltje. Muamer Zukorlić főmufti, a szerbiai muzulmán szervezetek, Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt (LDP) és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökjelöltje szintén az európai út pártolója. Szerintük tudomásul kellene venni a valóságot: Koszovó önálló állam, s rendezni kell a két állam közötti viszonyokat.
A két esélyes elnökjelölt Koszovó kérdésére homályos választ adott. Nikolić szerint a tartomány helyzetéről tárgyalni kellene, óvatosan csak megoldást emlegetett, Tadić is hasonló kijelentést tett, és hozzátette: Koszovó Szerbia része, s egyeztetni kell erről a kérdésről.
Az utolsó kérdés a lehetséges koalíciókról szólt. Az európai és demokratikus irányultságú pártok egymásban látják a szövetségest, míg a radikálisabb pártok elnökjelöltjei a hozzájuk hasonló pártokkal tudják elképzelni az együttműködést. Ebből következően az utóbbiak feltehetően Tomislav Nikolić támogatására szólítják fel szimpatizánsaikat, míg a demokratikusabb integrációs pártiak elnökjelöltjei inkább Tadićot látnák szívesebben államfőként.
A szocialista Ivica Dačić, akit sokan a mérleg nyelvének tartanak az elnök- és parlamenti választás kapcsán, erre is kétértelmű választ adott. „Nélkülünk nincs kormányzás, és azt támogatjuk, aki tiszteletben tartja elveinket” – ígérte titokzatosan.
Szerbiában csütörtök éjféltől kampánycsend van a május 6-ai elnök-, parlamenti és helyhatósági választások előtt.
