Az országot kilenc éve kormányzó Recep Tayyip Erdogan várhatóan elnöki rendszerré akarja átalakítani a jelenlegi parlamentáris rendszert Törökországban, és az elnöki posztra várhatóan ő maga fog pályázni. Ezért volt kulcsfontosságú, hogyan dönt a taláros testület. Ha azt mondták volna ki, hogy Gülnek már idén mennie kell, akkor Erdogannak valószínűleg úgy kellett volna elfoglalnia az államfői posztot, hogy az most még csak többnyire jelképes hatalmat jelent.
Abdullah Gül elnökké választásakor Törökország alkotmánya úgy rendelkezett, hogy az államfőt a parlament választja hét évre. Gül megválasztása után nem sokkal viszont a törvényhozás módosította az alkotmányt. Az új alaptörvény szerint pedig az elnököt közvetlenül a nép választja meg ötéves időtartamra. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) januárban elfogadott egy jogszabályt, amely szerint az alkotmány új szabályai a mostani államfő mandátumát nem érintik. Ezt támadta meg az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP).
Az alkotmánybíróság pénteken úgy döntött, Abdullah Gül államfő mandátuma 2014-ben jár le, és még egyszer jelöltetheti magát újra az államfői posztra. Recep Tayyip Erdogan messze a legnépszerűbb politikus Törökországban, mivel kormányzása alatt a gazdaság ütemes fejlődésnek indult, az életszínvonal pedig jelentősen emelkedett. Politikai ellenfelei és bírálói viszont bizalmatlanul tekintenek az iszlamista gyökerű Erdoganra, akit a kétezres évek elején rövid időre bírósági ítélet tiltott el minden politikai hivatal betöltésétől egy militáns iszlamista idézet miatt.
