Ban Ki Mun úgy fogalmazott, a húsz évvel ezelőtti Rio de Janeiró-i Föld-konferencia óta túlságosan is lelassult a haladás a fenntartható fejlődés terén. „Most van még egy esélyünk” – mutatott rá arra, hogy az ENSZ milyen fontosnak tartja a mostani csúcsot.
A tanácskozáson részt vevő állam- és kormányfők – több mint százan – olyan kérdésekre keresnek választ, mint az éghajlat változása, a szegénység és az éhezés.
Drámai hangvételben az Aral-tóról
A mára csaknem teljesen kiszáradt Aral-tó védelmében szólalt fel drámai hangvételben Tádzsikisztán.
A mai méreténél egykor négyszer nagyobb tó veszélyeztetett helyzete fenyegető következményekkel lehet a környezetre, de Közép-Ázsia valamennyi országának társadalmára – fogalmazott a Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbéban kibocsátott közleményében Emomali Rahmon tádzsik elnök, aki szerint segítséget csak az jelentene, hogy a régióban közös stratégiát dolgoznának ki a vízkészletek racionális felhasználására.
Mivel a tavat tápláló folyók, az Amu-darja és a Szir-darja vízét egyre inkább a gyapotültetvények öntözésére használják, a Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén fekvő Aral kiszáradóban van: felülete az 1960-as 68 900 négyzetkilométerről 2010-re 13 900 négyzetkilométerre apadt.
A tó kiszáradása megváltoztatta a térség klímáját és a víz minőségét. A halászat és más, egykor fejlődő part menti iparágak tönkrementek.
A katasztrofális mértékű kiszáradásra először 2003-ban, a NASA műholdfelvételei nyomán figyelt fel a világ.
Az első és legnagyobb tengeri rezervátum
A Maldív-szigetek lesz a világ első és legnagyobb tengeri rezervátuma – jelentette be az ország államfője. Az Indiai-óceánon lévő, több mint ezer szigetből álló országban ezentúl csak környezetbarát módon lehet halászni, és tiltva lesznek olyan pusztító technikák, mint a mélytengeri, vagy a vonóhálóval történő halászat.
