„A lényeg, hogy a felek politikai akaratot mutattak ( ) és a tárgyalások kedden folytatódnak” – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes újságíróknak egy moszkvai szállodában.
A hatok nevében tárgyaló Catherine Ashton európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője szerint intenzív és kemény véleménycsere folyt. Komolyabb haladásról senki sem beszélt, sőt egy iráni diplomata úgy vélekedett, hogy „eddig a légkör egyáltalán nem pozitív”.
Irán a találkozó előtt leszögezte, hogy előrelépés csak akkor lehet, ha a felek elismerik az iszlám köztársaság jogát az urándúsításra, amelyet békés célokból folytat. A nyugati hatalmak kételkednek ebben a korábbi tapasztalataik alapján, és azt akarják, hogy Teherán tegyen többet e kétségek eloszlatására. Elsőként azt szeretnék, ha az ország abbahagyná az urán 20 százalékosra dúsítását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 óta több határozatban is követelte a dúsítás teljes leállítását, és szankciókat is hozott ennek kikényszerítésére, de hiába.
A hatok csoportját az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia), valamint Németország alkotja.

Gőzfelhőben érkezik a múlt: nosztalgiavonat szállítja az utasokat a hosszú hétvégén