Farúk Szoltan közlése szerint Murszi az érvényes szavazatok 51,7 százalékát kapta, mintegy 13 millió voksot. Riválisára, Ahmed Safíkra 12 millióan szavaztak.
A bejelentés hírére örömujjongásban törtek ki Murszinak a kairói Tahrír téren egybegyűlt hívei. A több ezer fős tömeg Allahu akbár (Isten a legnagyobb) kiáltásokkal fogadta az iszlamista párt jelöltjének sikerét.
Bátorították őt, és azt kiáltották, hogy a katonáknak távozniuk kell a hatalomból.
Az első szabad elnökválasztással le kellene áldoznia a hadsereg hat évtizedes túlsúlyának is. Csakhogy a Mubarak elnök 2011 februári lemondása óta uralkodó Legfelsőbb Katonai Tanács a közelmúltban korlátozta az elnöki hatalom jogkörét, és feloszlatta a parlamentet, amelyben az iszlamista pártok vannak többségben. Ezzel a hatalmi viszonyok áttekinthetetlenné váltak. A Muzulmán Testvériség bejelentette, hogy tiltakozásokra mozgósítja híveit, válaszul a korlátozásokra.
A Murszival szemben alulmaradt Safík, aki korábban a légierőnél szolgált, és Mubarak utolsó kormányfője volt, felajánlotta, hogy szerepet vállal Murszi kormányzatában.
Murszi győzelmének hírére örömujjongásban törtek ki a palesztinok Gázában, az övezetet kormányzó Hamász radikális mozgalom illetékesei pedig arról beszéltek, hogy ez „történelmi pillanat" az egész térség számára.
