Robert Zoellick szerint a veszélyek ráadásul egyre csak nőnek. A Világbank elnöke minderről egy könyvbemutatón beszélt Los Cabosban: az intézmény részvételével készült kötet arról szól, hogy miként lehetne csökkenteni a természeti csapások veszélyeit, ezáltal erősíteni a fejlődő országok pénzügyi állóképességét. A kedden záruló G20-csúcson a prioritások között szerepel a pénzügyi rendszerek megszilárdításának témája.
A természeti katasztrófák – egyebek mellett földrengések, áradások, aszályok – által fenyegetett térségek 60 százalékát „alacsonyan fejlett” országok teszik ki, világított rá az elnök, aki azt vetítette előre, hogy 2050-re hozzávetőleg 1,5 milliárd ember lesz kitéve természeti katasztrófáknak a városiasodott területeken.
A helyzet súlyossága miatt szorgalmazza, hogy az államok fokozzák a megelőzést szolgáló erőfeszítéseiket, és építsék be a fenntartható fejlődésről szóló programokba a természeti katasztrófák kezeléséről szóló kezdeményezéseket. Zoellick emlékeztetett arra, hogy a Világbank már évek óta így tesz, és az elmúlt évtizedben 92 országban 18 milliárd dollárt költött erre a célra.
„Nem leszünk képesek megakadályozni a katasztrófákat, de ha összefogunk, felkészülhetünk és csökkenthetjük a károkat. Ez pedig már nagy különbség” – jegyezte meg a Világbank elnöke.
A G20-csúcsnak otthont adó Mexikó tapasztalatokat szerzett abban, hogy miként kell szembenézni a természeti csapásokkal, következésképpen gyakorlata a G20 csoport több tagja számára is érdekes lehet – fogalmazott José Antonio Meade, a mexikói kormány pénzügyminisztere. Mexikót 2010-ben és 2011-ben súlyos áradások érték, és az országban gyakoriak az aszályok.
Isii Naoko japán pénzügyminiszter-helyettes a 2011-es földrengés és szökőár, illetve az azok által kiváltott nukleáris válság tapasztalatait felidézve hangsúlyozta, hogy a világ országainak az elkövetkező években többet kell tenniük a természeti csapások kezelésére. „Jobban fel kell készülnünk olyan eseményekre, amelyek bár csekély eséllyel következhetnek be, hatásuk azonban óriási lehet a lakosságra nézve” – jelentette ki. Japánban annak ellenére is pusztító volt a természet ereje, hogy az ázsiai országot a legfelkészültebbek közé sorolják.
Biztosítani kell az euróövezet integritását és stabilitását
A G20 csoport szerint minden szükséges eszközzel biztosítani kell az euróövezet stabilitását, és világméretekben ösztönözni kell a növekedést és a munkahelyteremtést.
A csúcstalálkozóról kiadandó közös közlemény kiszivárgott tervezete szerint az euróövezet tagállamai „minden szükséges politikai intézkedést meghoznak”, hogy biztosítsák az eurózóna integritását és stabilitását.
A csoport sürgeti az eurózóna országait, szakítsák meg azt az önmagába visszatérő folyamatot, hogy a bankok válsága átterjed a kormányokra, majd ismét visszacsap a pénzügyi szférára. A közlemény nem szokásos módon Görögországot megnevezve kifejezésre juttatja: a G20 azt várja, hogy az euróövezet államai a következő görög kormánnyal partneri viszonyban „biztosítsák, hogy az ország a reformok útján haladjon”.
Nem engednek a szigorból
A görög segélyprogram fejében megszabott feltételek esetleges lazítását illetően Angela Merkel kancellár még az értekezlet előtt kijelentette: az új kormánynak maradéktalanul teljesítenie kell a reformcsomagban előírtakat. Hozzátette: reméli, hogy az új kormány mihamarabb megalakul, és a hitelező trojka, az EU, az IMF és az Európai Központi Bank képviselői „gyorsan jelentést készítenek a görög helyzetről”. „Hangsúlyozottan nem újabb segélycsomagról beszélek” – mondta a kancellár.
Hozzátette: a növekedés további ösztönzéséről lehet szó, de „ez semmit sem változtat a keretfeltételeken”.
Ugyanakkor a közös közlemény tervezete kevésbé hangsúlyosan beszél a költségvetési deficitek csökkentésének szükségességéről, ellenben nagyobb teret ad az „erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedésnek”, és kiemeli a munkahelyteremtés fontosságát.
