Reinhard Olt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív napilap tudósítója azokról a bírálatokról írt, amelyeket Wolfgang Schüssel exkancellár „kapott” Ausztriában az után, hogy Budapesten elismerően szólt a magyar kormány tevékenységéről. Olt az osztrák Der Standardban megjelent vendégkommentárjában a „fősodorbeli média elátkozási rituáléjának” nevezte Schüssel „üdítően és találó módon dicsérő” szavainak ausztriai kritikáját. Emlékeztetett: Schüssel megköszönte, hogy az első Orbán-kabinet védelmébe vette kormányát a tervezett európai szankciókkal szemben 2000-ben. Olt úgy fogalmazott, hogy az előző szocialista-liberális kormányok „csaknem tönkretették” Magyarországot. Ennek megfelelő az örökség, amellyel a jelenlegi kormány igyekszik megbirkózni, „nagyon is nem konvencionális eszközökkel” – írta a szerző.
A kormányt bírálók a média ellenőrzésének szándékával vádolják Orbánt, de az MSZP és a DK sem vitathatja komolyan, hogy szükséges a „nem éppen a külföldi kiadók és kereskedelmi televíziók közreműködése nélkül létrejött, vadul burjánzó médiatájkép nyugati gyakorlat szerinti szabályozása és visszanyírása” – jegyezte meg. A bírálók tudatosan figyelmen kívül hagyják egyebek között, hogy a mostani kormány „az első volt, amely erőteljesen fellépett a cigánygyűlölet miatt betiltott gárdák” ellen. Hozzátette: a magyar EU-elnökség alatt magyar kezdeményezésre írták elő a kötelező romastratégiák készítését. „Orbán korántsem diktátor, hanem mindenekelőtt magyar hazafi” – fogalmazott. De a hazafiság, a hazaszeretet „a szép új világban” visszatetszést kelt. A helyzet a Béccsel szembeni, végül kudarcot vallott 2000-es fellépésre emlékeztet, amikor 14 tagállam helyeselte a tizenötödikkel, Ausztriával szembeni szankciókat – írta Reinhard Olt.
Áder megvédte hazáját
A Die Presse Áder János államfő pénteki bécsi nyilatkozatából kiemelte, hogy megvédte hazáját a nemzetközi bírálatokkal szemben. „Balzsam a magyar sebekre„, hogy Schüssel elismeréssel adózott a „modern patriotizmusnak” – írta a konzervatív lap. Felidézte: a magyar államfő úgy fogalmazott, hogy „minden dicséret jólesik”. Heinz Fischer osztrák elnök „sokkal visszafogottabb volt”, kijelentve, Schüssel „szabad állampolgár”, és neki „nem szükséges” és „nem is helyénvaló” állást foglalnia az ő szavairól.
Félnek Horthytól
A Der Spiegel német hetilap internetes kiadása Új Horthy-kultusz Magyarországon – A kormányzó reneszánsza címmel közli Keno Verseck írását. A szerző szerint az „egyre öntudatosabb” jobboldali radikálisok Horthy Miklóst és a „náci korszak” egy íróját, Nyirő Józsefet ünneplik, az új „kultusz” támogatói között pedig vannak olyan személyiségek is, akik „Orbán Viktor kormányfő párttársai”. Úgy vélte, a „megrögzött antiszemita” Horthy körül formálódó kultusz „egy népi-nacionalista reneszánsz része, amelynek ügyét a szélsőjobb évek óta sikerrel mozdítja előre, most pedig a Fidesz is lelkesen támogatja”.
Terjed a szembenállás
A „növekvő mértékben euroszkeptikus közép-európai vezetőkhöz” való csatlakozásként értékelte a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap európai kiadásának internetes változatában megjelent írás Orbán Viktornak a Fókuszban a nemzeti érdek című nemzetközi konferencián mondott beszédét. Mondandójából a WSJ azt emelte ki, hogy az országnak más megoldást kell találnia az adósságválságból való kijutásra, mint amit az Európai Unió diktál. Orbán a lap szerint beszédével azt a képet igyekezett erősíteni, hogy Magyarország szabadságharcot vív. A cikk felhívta a figyelmet: az EU-val való szembenállás Lengyelországból is hallható. Marek Belka jegybankelnök nemrég azt mondta, hogy „az úgynevezett Nyugat” elvesztette a bölcsesség monopóliumát, és a feltörekvő gazdaságok hozzájárulhatnak a növekedés, a pénzügyek és szabályozás új modelljéhez.
Paul Lendvai Nagy-Britanniában
A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy az EU új tagországainak elkötelezettsége az unió politikai értékei iránt nem vonható kétségbe, és a több évtizedes egypárti uralom után a demokrácia győzelmét mindenki véglegesnek tekintette, Magyarország azonban most próbára teszi ezt a vélekedést – írta a Financial Times szerkesztője, Stefan Wagstyl. A gazdasági napilap online kiadásában közzétett írás Paul Lendvai Magyarországról szóló könyvének most megjelent angol kiadása kapcsán megjegyzi: sok bíráló úgy látja, hogy Orbán Viktor kormányfő „tekintélyelvű államot épít a Duna partján, ráadásul ingatag gazdasági alapokra”.
Wagstyl szerint Lendvai helyesen állapítja meg, hogy jórészt Orbán Viktor a felelős azért, hogy Magyarország veszélyes útra lépett. A 2010-ben aratott hatalmas győzelem lehetőséget adott a kormányfőnek a konszenzusteremtésre a gazdasági reformokhoz, valamint az EU és az IMF támogatásának biztosítására. Orbán Viktor azonban a konfliktust és a megosztást választotta, és populista gazdaságpolitikába kezdett, amelyet az EU, az IMF és a piacok is kétkedve szemlélnek – áll az írásban.
