Szerbia lerótta tartozását

Felfedték a hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladićot, és Stojan Zupljanint bújtató hálózatot a szerb hatóságok.

Belgrádi médiaértesülések szerint Mladić családtagjai mellett két egykori magas rangú állami tisztviselő is van a tíz gyanúsított között. A gyanúsítottak neveit egyelőre nem közölték.

„Inkább nem találgatnék, mivel egyes személyek az eljárás azon szakaszában vannak, amikor nem lehet információkat nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor a nyilvánosság számára teljesen világos lesz, hogy kik és milyen módon álltak a hágai vádlottak bújtatásával kapcsolatos tevékenységek mögött” –  közölte Vekaric. A szerb B-92 adó szerint ugyanezen személyek működtek közre Goran Hadzic volt horvátországi szerb vezető bújtatásában is.

Szerbia ezzel teljesítette a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) egyik fontos követelését, amely az éveken keresztül szökésben lévő vádlottak segítőinek elfogására irányult. Serge Brammertz, a bíróság főügyésze legutóbbi, az ENSZ Biztonsági Tanácsához eljuttatott jelentésében még aggodalmának adott hangot a kérdésben.

Egyszer már egérutat nyert

Vladimir Vukcevic, a háborús bűnösök ügyében eljáró különleges ügyész a sajtónak elmondta: azelőtt, hogy a szerb parlament törvényt fogadott el a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatandó együttműködésről, Ratko Mladic katonai objektumokban bujkált, s bújtatására a szerbiai első katonai körzet parancsnoka adott utasítást a vezérkar főnökének, Nebojsa Pavkovicnak a tudtával. A törvény elfogadása után Mladicot a boszniai szerb hadsereg tagjai vették át, és segítségükkel a tábornok tizenegy belgrádi és Sremska Mitrovica-i helyszínen fordult meg.

Egy alkalommal, 2006-ban az elfogására alakult akciócsoport karnyújtásnyira volt tőle, a ház, amelyben bujkált, az üldözők látókörébe került, de azok olyan rosszul, szakszerűtlenül tevékenykedtek, hogy a tábornok egérutat tudott nyerni.

Ratko Mladić boszniai szerb extábornokot – akit tavaly tartóztattak le egy vajdasági faluban – egyebek között a srebrenicai mészárlásért, nyolcezer boszniai muzulmán legyilkolásáért és Szarajevó lövetéséért vonja felelősségre a hágai törvényszék.

Stojan Zupljanin a boszniai háború idején Banja Luka rendőrfőnökeként szolgált. Az ICTY szerint 1992 és 1995 között közreműködésével tízezer muzulmán és horvát polgári személyt deportáltak a boszniai szerb területekről, az általa felügyelt fogolytáborokban, illetve különböző támadásokban ezrek életét oltották ki. A férfit 2008-ban fogták el Belgrád közelében.

Július 9-én minden bebizonyosodhat

Az első tanú meghallgatásával kezdődik a bizonyítási eljárás a Ratko Mladic elleni perben, a délszláv háborúk során elkövetett bűncselekményekben illetékes Nemzetközi Törvényszéken – jelentették be pénteken Hágában.

Mladic büntető pere ez év május 17-én kezdődött, és bár a bizonyítási eljárást az eredeti tervek szerint már május 29-én meg kellett volna kezdeni, azt rögtön a tárgyalás kezdetén elhalasztották. Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Törvényszék (NT) által kiadott közlemény szerint pénteken határoztak arról, hogy július 9-re teszik a bizonyítási eljárás kezdetét.

Újságírók uszítottak?

Újságírók és szerkesztők ellen indított vizsgálatot háborús bűnökre való felbujtás alapos gyanújával az illetékes szerbiai ügyészi hivatal – adta hírül a Tanjug szerb hírügynökség.

A VajdaságMa hírportál által is közölt tudósítás szerint Vladimir Vukcevic háborús bűnök feltárásával megbízott ügyész átiratban közölte a vizsgálat megindításáról szóló döntését a Szerbiai Független Újságírók Egyesületével (NUNS). Eszerint a vizsgálat „ismeretlen tettesekre, újságírókra és szerkesztőkre” vonatkozik. Az ügyészség kilencvenes évekbeli konkrét eseteket kíván kivizsgálni, amelyek arra utalhatnak, hogy az akkori – Slobodan Milosevic elnök által ellenőrzött – média propagandaanyagai kimerítették a háborús bűnök elkövetésére való felbujtás bűncselekményét.

A NUNS honlapján közölt átirat szerint egy ilyen eljárásnak kedvezőtlen visszhangja is lehet, egyesek ezt „az újságírók üldözésének”, „a gondolat- és véleményszabadság korlátozására tett kísérletnek” tekinthetik. Vukcevic ugyanakkor hangsúlyozza: nem áll ellentétben az egyén gondolatszabadsághoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogával az, ha az ügyészség a tiltott propagandát folytató felelősségét teszi vizsgálat tárgyává. 

Milosevic elnöksége idején az ellenőrzése alatt álló médiumok által folytatott propaganda gyakran az emberek élethez való jogát is veszélyeztette, s egyben arra szolgált, hogy befeketítse az ellenfelet – emlékeztet az ügyész, aki úgy fogalmaz, hogy a kilencvenes évek médiapropagandája voltaképpen az egykori Jugoszláviát szétzúzó háború nyitánya volt.