A cikk szerint Görögországnak és a nemzetközi hitelezőknek együtt kell működniük a megszorítások bevezetése kapcsán, hogy rendbe tegyék az ország pénzügyi rendszerét, és mindeközben elegendő rugalmasságot biztosítsanak ahhoz, hogy az országban megindulhasson a gazdasági növekedés, enyhüljön a recesszió miatti keserűség.
Az európai „számvivő” – Németország – által megkövetelt kemény megszorító intézkedésekre nemcsak azért van szükség, hogy az elszabadult görög hiányt sikerüljön megfékezni, hanem azért is, mert fontos, hogy a görög gazdaság hosszú távon is fenntarthatóbb nyomvonalon legyen tartható – véli a szerző.
Görögország marad az euróövezetben
Öt év gazdasági visszaesést követően az országnak még hosszabb időre lesz szüksége ahhoz, hogy kötelezettségeit teljesítse – állapítja meg, azt hangoztatva, hogy a görög politikai pártoknak meg kell érteniük: szóba sem kerülhet Görögország távozása az euróövezetből.
Ennek ugyanis nemcsak odahaza lennének fájdalmas gazdasági és társadalmi következményei, de egy ilyen lépés miatt az európai partnerek is jelentős járulékos veszteségeket lennének kénytelenek elszenvedni. Könnyen elképzelhető, hogy mindez együttesen az egységes valuta végének a kezdetét jelentené – állapítja meg a kommentár.
Görögországnak nem lesz könnyű kiszabadulni az adóssághegy alól, de remélni lehet, hogy a megalakuló új görög kormány az alkalommal élve, kemény munkával az országot fokozatosan „kihúzza az adósságok káoszából” – írja a szerző.
Az elemzők sem tartják esélyesnek a távozást
Londoni pénzügyi elemzők hétfői értékeléseikben úgy vélekedtek, hogy ha a konzervatív Új Demokrácia vezetésével alakul meg az új görög kormány, akkor is három-öt hétig eltarthatnak a tárgyalások a segélyprogram folytatásáról az Európai Bizottság, az eurójegybank és az IMF alkotta trojkával, ugyanakkor a görög parlamenti választások nyomán rövid távon csökkent annak a kockázata, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital közgazdászai ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy a tárgyalásokon szóba kerülhet a költségvetési célok valamelyes lazítása, és a trojka jó eséllyel növekedésösztönző kezdeményezéseket – például az Európai Beruházás Bank által finanszírozott infrastruktúrafejlesztő programokat – is felajánlhat.
A ház szerint ugyanakkor még ez a forgatókönyv is további finanszírozási és adósságkönnyítéseket feltételez, tekintettel arra, hogy a görög gazdaság növekedési kilátásai az idei első negyedév vége óta is tovább romlottak, és ezért az eddig jóváhagyott pénzügyi források a Barclays Capital számításai szerint elégtelenek.
Ráadásul augusztus 20-án esedékessé válik egy 3,1 milliárd eurós görög kötvénykötelezettség, és nem biztos, hogy a segélyprogram folytatásáról szóló tárgyalások addig befejeződnek, így az első folyósítás sem feltétlenül érkezik meg augusztus 20. előtt. Ebben az esetben Görögországnak és az EU-nak valószínűleg áthidaló kölcsönről is tárgyalnia kell majd; ezt az euróövezeti mentőalapból lehetne folyósítani.
A Barclays Capital szerint valószínűtlen, hogy „drámai” piaci reakciók követik a görögországi fejleményeket. A szélesebb euróövezeti periféria szuverén kötvénypiacain nem várnak „masszív” kockázatvállalási javulást, a befektetői kereslet ezeken a piacokon várhatóan továbbra is alacsony lesz, mivel az eddigi problémák – különösen Spanyolország esetében – változatlanul fennállnak – közölték a cég közgazdászai.
A koalíció ideális lenne
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – elemzőinek hétfői helyzetértékelése szerint az Új Demokrácia és a szocialista Paszok stabil kormánykoalíciója „ideális” lenne az euróárfolyam szempontjából.
A Commerzbank elemzői is kiemelik, hogy az európai vezetők ezúttal kompromisszumkészségre utaló jelzéseket adnak a görög költségvetési célok teljesítésének időkeretével kapcsolatban, és ez is kedvező lehet az euró szempontjából.
Nem csak Görögország a ludas
A ház szerint ugyanakkor „mindenki tudja”, hogy az Új Demokrácia és a Paszok „sem képes csodákra”, és a megszorítások folytatását elvető radikális baloldali Sziriza párt fokozhatja „az utca nyomását” a további takarékossági intézkedések ellen. Emellett továbbra is kérdés, hogy milyenek a kilátásai a görög euróövezeti tagság fenntartásának hosszú távon.
Mindezek alapján az elemzők azt várják, hogy az euró hétfőn kezdődött erősödése egyelőre kitart, sőt új lendületet is vehet, ha az Új Demokrácia és a Paszok koalíciós tárgyalásai jól haladnak. Úgy vélik, ugyanakkor valószínűtlennek tűnik nagyon jelentős árfolyamnyereség, mivel nem csupán Görögország problémái nem oldódtak meg, de a spanyol bankok, valamint a spanyol és az olasz közfinanszírozási rendszer állapota is változatlanul nyomást gyakorol az euróra.
