Virágzik a modern rabszolgaság

Az országok töredéke teljesíti csak az emberkereskedelem elleni küzdelemben vállalt kötelezettségeit – derül ki egy amerikai jelentésből.

MD
2012. 06. 20. 15:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A rabszolgaság betiltatása az Egyesült Államokban és a világ más országaiban sajnos nem jelentett egyet a rabszolgaság megszűnésével” – hangsúlyozta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a dokumentum washingtoni bemutatóján. Mint elmondta, az áldozatok többségét egyebek mellett nehéz fizikai munkára, koldulásra, kényszerházasságra vagy prostitúcióra kényszerítik. „A modern rabszolgaság áldozatai nők és férfiak, lányok és fiúk, és történeteik emlékeztetnek minket arra az embertelen bánásmódra, amelyre emberként képesek vagyunk” – mutatott rá az amerikai külügyi tárca vezetője.

A besorolást alapvetően nem a probléma mértéke, hanem az annak orvoslására kifejtett kormányzati tevékenység határozza meg. Az 1-es besorolás a jelenség megfékezéséhez szükséges legfontosabb erőfeszítések megtételét jelenti, a 2-es azt, hogy a kormány nem tartja be maradéktalanul az emberkereskedelem kiküszöböléséhez szükséges irányelveket, de határozott lépéseket tesz ebbe az irányba.

Ez utóbbi besorolásnak van egy kiegészítő kategóriája, amelyet elsősorban azokra az országokra alkalmaznak, amelyekben számottevő az emberkereskedelem áldozatainak száma, és erőfeszítéseiknek egyelőre nincs foganatja. A 3-as kategóriába – azaz feketelistára – azok az országok kerültek, amelyek nem teljesítik a szóban forgó irányelveket, és nem is tesznek erőfeszítéseket ennek érdekében.

Nem tökéletes, de jó irányba halad

A tanulmány szerint a vizsgált 185 országnak csekély hányada teszi csak meg az emberkereskedelem megakadályozásához szükséges erőfeszítéseket. Mindössze 33 állam – köztük Izland, Ausztria és Németország – kapta meg a legmagasabb, 1-es minősítést, és további 29 ország kapott a korábbi évekhez képest jobb értékelést. Magyarország – mint a jelentésből kitűnt – a 2-es besorolást kapta. A dokumentum szerint hazánk a lányok és nők származási, tranzit- és célországa, továbbá a munkára kényszerített felnőttek egyik származási országa. A jelentés ebbe a kategóriába sorolta Albániát, Bulgáriát, Argentínát és Örményországot is.

Egyesek lekerültek, mások fel

Néhány országnak, köztük az utóbbi hónapokban látványos demokratikus reformokat végrehajtó Mianmarnak, Bangladesnek vagy Venezuelának sikerült lekerülni a feketelistáról, miközben a 15 hónapja erőszak sújtotta Szíria most először felkerült oda. A dokumentum szerint a Bassár el-Aszad vezette rezsim brutálisan elnyomja az ellenzéket, továbbá „az emberkereskedelem elfojtásához szükséges minimális feltételeket sem teljesíti, és még csak említésre méltó erőfeszítéseket sem tesz ebbe az irányba”. A rosszul teljesítő, azaz a feketelistán szereplő országok között található még többek között jó néhány afrikai és közel-keleti állam is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.