Heinz Fromm a legkevesebb tíz gyilkosságot, két robbantásos merényletet és 14 bankrablást elkövető csoport ügyét vizsgáló parlamenti bizottság előtt példátlannak nevezte, hogy hét éven keresztül szabadon gyilkolhattak és rabolhattak Németországban. A belső elhárítás nem ismerte fel a bűncselekmények szélsőjobboldali vonatkozásait, ami utóbb végzetes hibának bizonyult és megtépázta a belbiztonsági szervek tekintélyét – mondta.
Az NSU, amely a kelet-németországi Türingia tartományban fekvő Jena környékén kialakult neonáci szubkultúrában jött létre, 2000 és 2007 között követte el a bűncselekményeket. A háromfős csoport 2011 novemberében lepleződött le, azt követően, hogy az egyik tag feladta magát, a másik kettő pedig öngyilkosságot követett el.
Heinz Fromm elmondta: a belső elhárítás az első időszakban a lehetséges szélsőjobboldali kapcsolatot is vizsgálta, és az 1998-ban alakult terrorista sejt tagjai sem voltak ismeretlenek a hatóság előtt, de az összefüggést nem találták meg és 2001-től már az illegalitásba vonult, bujkáló neonácik után sem nyomoztak.
A terrorszervezet lelepleződése óta zajló vizsgálatok megállapításai szerint a kudarc egyik fő oka, hogy akadozott az információáramlás és az együttműködés az alkotmányvédelem tartományi szervei, illetve a belső elhárítás és a rendőrség között. Június végén újabb fordulatot vett az ügy: kiszivárgott, hogy röviddel az NSU lelepleződése után megsemmisítettek egy sor olyan aktát, amely a türingiai neonáci körökbe beépített ügynökökre vonatkozó adatokat tartalmazott, majd megpróbálták eltussolni a hibát.
Heinz Fromm az újabb botrány kirobbanását követően a nyugdíjazását kérte a szövetségi belügyminisztertől hétfőn. A vizsgálóbizottsági meghallgatáson azt mondta: nem tudja, hogy sikerül-e valaha is elfogadható magyarázatot adni az akták megsemmisítésére, az pedig egyelőre felbecsülhetetlen, hogy milyen következményekkel járhat az alkotmányvédelem tekintélyének meggyengülése.
origo.hu
M44-es matrica – itt van minden, amit tudni érdemes
