„Az emberek még aludtak, nem tudták, hogy zúdul ránk a víz. Engem a rokonom telefonhívása mentett meg, aki Bakovkában él. Ez a falu volt az első az árvíz útjában. Mondta, hogy Krimszket mindjárt elmossa a víz. Este 11-kor érkezett az ár a házakhoz, a szirénázó autók csak éjjel három körül kezdték járni a várost” – mesélte az Izvesztyija című lap riporterének Milentyij Benjaminov.
A kormányhoz közeli orosz lap munkatársa egy helyi ökológus, valamint önkéntesek és újságírók társaságában személyesen győződött meg arról, hogy a víztározónál a helyzet normális, de a hegyi folyókban magasan állt a víz. Krimszk város vízelvezető rendszerét azonban a hatóságok a tíz évvel ezelőtti hasonló árvíz óta sem hozták rendbe, így nem volt alkalmas az özönvízszerű esőzés elvezetésére.
Elavult rendszer
A korántsem hatalompárti Moszkovszkij Komszomolecnek nyilatkozva Viktor Voloszuhin, az orosz vízügyi-műszaki berendezések biztonsági intézetének igazgatója teljes képtelenségnek nevezte, hogy a víztározóból engedték volna a vizet Krimszkre. Hozzátette ugyanakkor, hogy évek óta várat magára az 1959-ben épített létesítmény teljes felújítása.
Szétesés az intézmények szintjén
A Vedomosztyi című napilap szerkesztőségi cikkében arra emlékeztetett, hogy 2010-ben az orosz kormány utasította a most árvíz által sújtott Krasznodari terület vezetőit: 2011. április elsejéig készítsék el a regionális árvízi készültségi és mentési tervet, és mérjék fel a vízügyi létesítmények állapotát. A szükséges javítások nem történtek meg, és nem vonták le a kellő következtetéseket a tíz évvel ezelőtti árvízből sem. A Vedomosztyi szerint az Oroszország keleti vidékein pusztító tüzek és a dél-oroszországi árvíz ugyanarra a jelenségre mutat rá: a társadalmi javak és a lakosság védelmére hivatott intézmények szétesésére.
