Az államfő Simon Peresz izraeli elnökkel, Benjámin Netanjahu kormányfővel és Reuven Rivlinnel, a kneszet elnökével hétfőn és kedden Jeruzsálemben folytatott megbeszéléseit magyar újságíróknak úgy összegezte: nincs olyan konfliktus, amely akadályozná a két ország gazdasági, politikai, kulturális és tudományos együttműködésének elmélyítését.
A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetséges területeként az informatikát, a gépgyártást, a nanotechnológiát és a gyógyszeripart említette, megjegyezve, hogy a kutatás-fejlesztésbe és a high-tech iparágakba befektető Izrael a legtöbb országnál könnyebben vészelte át a pénzügyi-gazdasági válságot, és ez látszik a két ország közötti – tavaly rekordot elérő – kereskedelmi forgalomban is.
Az államfő annak a reményének is hangot adott, hogy megszűnik az állam- és kormányfői vizitek egyoldalúsága. Izraeli elnök utoljára 2004-ben járt Magyarországon, miniszterelnöki látogatás pedig 1989 óta nem volt. Áder János ezért is hívta meg Budapestre Simon Peresz államfőt és Benjámin Netanjahu miniszterelnököt.
A magyar kormány határozottan felemeli a szavát
Beszélt arról is, érthető, hogy az izraeli vezetőket foglalkoztatja a világon, Európában, így Magyarországon is erősödő antiszemitizmus. Hangsúlyozta azonban, hogy a zsidóellenes megnyilatkozásokkal szemben 1990 óta minden magyar kormány határozottan felemeli a szavát, ebben kormányzati ciklusokon átnyúló az egyetértés. „Igen, sajnos vannak, akik megfeledkeznek magukról, vannak, akik otrombán viselkednek, vannak, akik egy nyugalmazott főrabbit inzultálnak az utcán (...), nekünk az a dolgunk, hogy a leghatározottabban fellépjünk ez ellen, és ha kell, szankcionáljuk” – jelentette ki.
A köztársasági elnök arról is beszámolt, hogy meghívta Raoul Wallenberg unokahúgát arra a szeptemberi budapesti megemlékezésre, amelyet a deportálástól magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata tiszteletére rendeznek a Dohány utcai zsinagógában. Áder János kedden a kneszet Wallenberg-megemlékezésén – ahol mindketten beszédet mondtak – találkozott Louise Von Dardellel, aki azt mondta, továbbra is bízik abban, hogy orosz levéltári anyagokból egyszer kiderül, miért tartóztatta le 1945-ben a szovjet titkosszolgálat Wallenberget, és miért kellett – máig tisztázatlan időpontban – a KGB börtönében meghalnia.
Jelentős változások történtek az izraeli politikában
Áder János, aki először járt a zsidó államban, arra is kitért, hogy kétnapos látogatása alatt is jelentős változások történtek az izraeli politikában, miután a koalícióhoz nemrég csatlakozó Kadima párt kedden bejelentette távozását a kormányból. Így – tette hozzá az államfő – rálátása nyílt arra is, hogy olyan, magyar szemmel távolinak látszó kérdések, mint hogy az ultraortodox zsidóknak is kötelező legyen-e a katonai szolgálat, akár előre hozott választásokhoz is vezethetnek. Megemlítette azt is, hogy tapasztalatai szerint sok fejtörést okoznak az izraeli vezetőknek az „arab tavasz” során bekövetkezett változások, mivel a demokratikus átalakulás több szomszédos országban instabilitást okozhat.
Az államfő szerdán a palesztin területen fekvő ciszjordániai Betlehembe látogat, felkeresi a Születés templomát, amelyet Jézus születésének helyén emeltek. A köztársasági elnök találkozik Betlehem kormányzójával, a palesztin turisztikai miniszterrel és Mahmúd Abbász palesztin elnök keresztényügyi tanácsadójával, majd visszaindul Magyarországra.
