Missziók magyar módra
• A magyar katonák szerepét, a missziók fontosságát korábban Hende Csaba Honvédelmi miniszter fogalmazta meg, szerinte az nemzetközi elismerést és presztízst szerzett Magyarországnak és a nemzeti érdekeinket szolgálja. Hazánk jelenleg egyébként 340 katonát állomásoztat Afganisztánban az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) részeként. A cél, hogy olyan fejlesztéseket végezzenek el, olyan infrastruktúrát hagyjanak maguk mögött, mellyel komolyan javíthatják az afgánok életfeltételeit a NATO-csapatok kivonulását követően.
• A Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportja (PRT) 2004 augusztusában látott munkához a Kabulhoz közeli Camp Julien táborban. A könnyű gyalogszázadnak a járőrözést, az objektumvédelmet, a kutatás-mentést és a konvojok kísérését szabták feladatul. 2006-tól a magyar misszió vette át a NATO bagláni székhelyű tartományi és újjáépítési csoportjának irányítását. A missziónak ivóvizet és megfelelő egészségügyi ellátást kell biztosítania a lakosság számára, emellett pedig részt kell vennie a helyi infrastrukturális fejlesztésekben és a közigazgatási, oktatási, mezőgazdasági és igazságszolgáltatási rendszer kialakításában. 2012-ig a magyar misszió hét tagja lelte halálát Afganisztánban.
• Áprilisban az atlanti szövetség védelmi és külügyminiszterei megállapodtak arról, hogy 2014 után harcoló erők nem lesznek Afganisztánban. A brüsszeli tanácskozáson a tagállamok megegyeztek a 2014-ig zajló rendezés egyes állomásaiban. Májusban a chicagói NATO-konferencián Orbán Viktor miniszterelnök méltatta az afganisztáni magyar erők munkáját. – A magyar katonák nagyszerűen teljesítettek, széles körű elismerést harcoltak ki Magyarországnak – hangsúlyozta akkor.
Kiemelt jelentőségű akció
A magyar katonák szakértelmének köszönheti életétcsaknem 1500 ember, ők hatástalanították ugyanis azt a robbanószerkezetet, amelyet egy tartálykocsira szereltek fel Afganisztánban. A magyar kontingens parancsnoka és a gyors reagálású magyar erők – megerősítve a magyar tűzszerészekkel – azonnal a helyszínre siettek, és az afgán hatóságokkal közösen biztosították a környéket – mondta az akciót követően Hende a Hír Televíziónak.
Az államtitkár a múlt heti amerikai és a jelenlegi azerbajdzsáni tárgyalásokkal kapcsolatban – Azerbajdzsánból telefonon nyilatkozva – azt mondta, több olyan cél van külügyi kérdésekben, amely erősítheti az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát. Ezek közül a NATO és a szervezet keretében végzett közös missziókat, illetve a nyugat-balkáni stabilitást említette.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elismerte, hogy magyarázatra szorult az új alaptörvény az amerikai külügyi intézetekkel folytatott egyeztetésen. „Világossá vált, hogy nem pontosan értik, hogy miért volt erre szükség, és akkor rávilágítottam arra, hogy a rendszerváltást követően itt, Közép-Európában mi maradtunk az egyetlen olyan kommunista diktatúrától szenvedett ország, amely nem tudott új alkotmányt elfogadni” – tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta, hogy találkozott a legjelentősebb zsidó szervezetek vezetőivel is, akik üdvözölték a kormány eddigi lépéseit, és arra hívták fel a figyelmet, hogy továbbra is szükség van a határozott, kemény hangú fellépésre az antiszemitizmussal szemben. Az államtitkár arra kérte őket, járjanak közben annak érdekében, hogy az amerikai szerverről működtetett Kurucinfo hírportált kapcsolják le az ottani hatóságok. Hozzátette, hogy ezt a kérést általában a szólásszabadságra hivatkozva utasítják el az amerikai hatóságok.
A jelenleg is tartó azerbajdzsáni tárgyalásokkal kapcsolatban kitért arra: a magyar vállalatok lehetséges ottani szerepvállalásáról egyeztet az ázsiai országban; elsősorban az építőiparban és a mezőgazdaságban vannak lehetőségeik a magyar cégeknek.
Szijjártó Péter múlt kedden utazott háromnapos látogatásra Washingtonba, ahol tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államok külügyminisztériumának vezető munkatársaival, a régióval és a magyar ügyekkel foglalkozó befolyásos tisztségviselőkkel. Találkozott a nemzetközi zsidó szervezetek vezetőivel, valamint a legjelentősebb tudományos intézetek irányítóival is.
Az államtitkár vasárnap utazott kétnapos hivatalos látogatásra Azerbajdzsánba. A magyar–azeri gazdasági vegyes bizottság magyar társelnöke Bakuban megbeszélést folytat Shahin Mustafayev gazdaságfejlesztési miniszterrel, a gazdasági vegyes bizottság azeri társelnökével és Shahmar Movsumovval, az azeri állami olajalap ügyvezető igazgatójával a magyar vállalatok lehetséges azerbajdzsáni szerepvállalásáról. Az államtitkár tárgyal majd az azeri állami értékpapír-felügyelet igazgatójával és Ilham Aliyev államfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójával is.
