Fegyverkereskedelem: történelmi megállapodás születhet

Egy átdolgozott javaslat hatására felmerült a remény, hogy megállapodás születik a fegyverkereskedelmet szabályozó ENSZ-konferencián.

Az első javaslat – amelyet a tanácskozást vezető Roberto Moritan argentin diplomata terjesztett be kedden – nem kapott többségi támogatást, bírálatot viszont annál inkább, több országtól és civilektől is, így például az Amnesty International jogvédő szervezettől és az Oxfam segélyszervezettől. A kritikusok szerint bár az első változattal is sikerült volna számos kiskaput becsukni a fegyverkereskedelem tiltása területén, de maradtak „kibúvók és homályos megfogalmazások”.

A Moritan által csütörtök este előterjesztett új szövegváltozat viszont lényegesen jobb – mondták a küldöttek. Az új változat egyebek között kötelezővé teszi a tagországok számára, hogy fegyverek értékesítésekor felmérjék: kerülhetnek-e a fegyverek olyanok kezébe, akik „az emberi jogok súlyos megsértésére vagy terrorcselekmény elkövetésére” használják azokat.

Történelmi jelentőségű megállapodás jöhet

Anna McDonald, az Oxfam képviselője szerint sajnálatos, hogy az új szöveg is megengedi, hogy bármely ország szerződési kötelezettségre hivatkozva fegyvert szállítson egy másiknak. Mint mondta, korábbi szerződésekre hivatkozva adhat el például Oroszország fegyvert Szíriának. Mindazonáltal elérhető közelségbe került, hogy megszülessen egy történelmi jelentőségű megállapodás a hónap elején elkezdődött konferencián. Ban Ki Mun főtitkár csütörtökön arra kérte a tagországokat, hogy legyenek „rugalmasak”.

A világszervezet már 2006-ban szót emelt amellett, hogy szükség volna egy olyan szerződésre, amely szabályozza a nemzetközi fegyverkereskedelmet. Ennek a kereskedelemnek a forgalmi értéke becslések szerint meghaladja az évi 60 milliárd dollárt. Az Egyesült Államok mindeddig elutasította egy ilyen szerződés aláírását, de Barack Obama elnöksége óta nem zárkózik el támogatásától.

Korlátozták a vadon élő fajok kereskedelmét

Az ENSZ ugyanakkor hét országtól megvonhatja a vadon élő fajokkal való kereskedés jogát, azoknál ugyanis törvényi szabályozási hiányosságok tapasztalhatók, illetve elmulasztották a vadállatok adás-vételével kapcsolatos beszámolókat. A Comore-szigetekre, Bissau-Guineára, Paraguayra, Nepálra, Ruandára, a Salamon-szigetekre és Szíriára kiszabott büntetés, amelyet egyhangúlag hagytak jóvá csütörtökön a küldöttség tagjai, október 1-jén lép életbe, ha addig nem pótolják a hiányosságokat.

„Ez esetben a felsorolt országok nem kereskedhetnek egyetlennel sem abból a 35 ezer fajból, amelyek adás-vételét a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) szabályozza” – fejtette ki Carlos Vasquez, az ENSZ illetékes hivatalának szóvivője.

Nem lépnek fel kellő szigorral

A döntés értelmében a kereskedelmi jogot a Comore-szigetektől, Bissau-Guineától, Paraguaytól és Ruandától azért vonják meg, mert nincsenek jogszabályaik, amelyek szabályoznák a vadon élő állat- és növényfajok tranzakcióit.

Bissau-Guinea, Nepál, Ruanda, a Salamon-szigetek és Szíria ellen pedig azért vezetnek be szankciót, mert nem tettek kielégítő jelentést arról, hogyan szabályozzák a vadon élő állat- és növényfajokkal történő kereskedelmüket. A CITES által szabályozott kereskedelem volumene évi 350-530 millió dollár, 2006–2010 között összesen 2,2 milliárd dollárt tett ki. Ebben az ötéves időszakban csak a mahagónifa kereskedelme elérte a 168 millió dolláros forgalmat. A kereskedés mértékét tekintve az élen az amerikai barna medvék, a dél-amerikai szürke rókák, a szenegáli papagájok és a malajziai teknősök állnak.

Szakértői jelentések szerint az 1990-es évek eleje óta rohamosan növekszik a vadon élő növény- és állatfajokkal való kereskedelmi forgalom. Komoly problémát jelent az illegális kereskedés, amellyel szemben környezetvédők szerint egyes országok nem lépnek fel kellő törvényi szigorral.