Ismert, ahhoz, hogy Szerbia megkapja a Brüsszellel folytatandó csatlakozási tárgyalások kezdésének időpontját, legfontosabb feltételként javítania kell a Koszovóval való kapcsolatát. Múlt hét kedden aláírták a szerbiai koalíciós megállapodást, s ezzel az utolsó akadály is elhárult a biztos parlamenti többséggel rendelkező új belgrádi kormány megalakításának útjából. A koalíciós szerződés aláírói egyetértettek abban, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ugyanakkor szükség van az összes, Koszovó területén élő állampolgár normális életkörülményeinek biztosítására.
Szerbia európai uniós integrációjának folytatása mellett foglalt állást június közepén Brüsszelben Tomislav Nikolić, az ország közelmúltban megválasztott elnöke, valamint Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke és José Manuel Durão Barroso, az Európai Bizottság első embere. Van Rompuy a júniusi megbeszélésen megerősítette azt is, hogy a Koszovóval fenntartott viszony további javítása kulcskövetelmény a következő integrációs lépéshez.
Herman Van Rompuy azt követően nyilatkozott, hogy szerdán Brüsszelben fogadta Atifete Jahjaga koszovói elnököt. Emlékeztetett arra, hogy megkezdődött egy EU-koszovói társulási megállapodás kivitelezhetőségét vizsgáló tanulmány készítése, útjára indult a hosszabb távon vízummentességhez vezető folyamat, valamint új lehetőség nyílt a jogállamiságról szóló kétoldalú párbeszéd megindulásával is.
Van Rompuy megerősítette az unió eltökéltségét Pristina „európai kilátásaival” kapcsolatban, hangoztatta ugyanakkor annak fontosságát is, hogy Koszovó haladjon tovább a reformok útján, a szerb kormányzattal kötött megállapodásokat pedig mindkét fél iktassa gyakorlatba. A reformok között a jogállamiság erősítését, az államszervezet átalakítását, a választási reformot és a kisebbségi közösségek védelmét említette.
„Európai jövő”
Kérte azt is, hogy a koszovói vezetés működjön szorosan együtt az ottani uniós misszióval. A szerb-koszovói egyezményeket illetően a határ-ellenőrzési pontok működésének megszervezését, a regionális együttműködést, valamint a jelentős részben szerbek lakta észak-koszovói térség helyzetének rendezését emelte ki. Van Rompuy külön méltatta Jahjaga belső konszenzuskereső kezdeményezéseit, illetve erőfeszítéseit arra, hogy megalapozza Koszovó „európai jövőjét”.
Jahjaga hangoztatta, hogy a koszovói vezetés folyamatosan dolgozik a reformokon, különös tekintettel a javak és a tőke szabad áramlását biztosító szabályozásra, az igazságügyi reformra, valamint a szerb kisebbség helyzetének javítására. Pristina eddig nem teljesen elégedett az eddigi megállapodások szerbek általi végrehajtásával. Azt kérte, hogy az EU vállaljon nagyobb szerepet ennek ellenőrzésében – tette hozzá.
Koszovó szeptemberben válhat teljes mértékben független állammá. Az ország szuverenitását támogató 25 tagú csoport július 3-án Bécsben bejelentette: véget ért a nemzetközi felügyelet.
