A jogászok, akik élén Edmund Lévi, a legfelső bíróság volt bírója áll, január végén kaptak megbízást a telepek jogi státusának vizsgálatára és ajánlások előterjesztésére. A 89 oldalas jelentés szerint a vadtelepek a kormány beleegyezésével létesültek, így „a telepesek feltételezhették, hogy a hatóságok jogszerűen cselekszenek” – hangzott el az izraeli közrádióban. Alan Baker bizottsági tag szerint e telepek azért nem kapták meg az engedélyt, mert a kormányilletékesek nemzetközi nyomásra befagyasztották a jóváhagyásokat. Mint mondta, a testület úgy véli, hogy e jóváhagyási folyamatot teljessé kell tenni.
Baker azt is közölte, hogy a bizottság szerint Izraelnek joga van telepeket létesíteni a Jordán nyugati partján, mert az „nem megszállt terület” – nem lévén szuverén hatalma –, Izrael „nem megszálló hatalom”, és nemzetközi jogi szempontból a telepépítés nem illegális. A nemzetközi közösség vitatja ezt, és a telepek létét az izraeli–palesztin békefolyamat akadályának tekinti. Izrael az 1967-es háborúban szerezte meg Ciszjordániát Jordániától, amely 1948-ban kebelezte be azt a nemzetközi közösség nagy része által el nem ismert lépéssel. Jordánia 1988-ban lemondott a területre vonatkozó minden követelésről.
A rádió azt is idézi a bizottsági dokumentumból, hogy a különböző izraeli kormányok „teljes rosszhiszeműséggel jártak el, azt állítva egyfelől, hogy a telepek illegálisan épültek, másfelől bátorítva azok építését”. E vadtelepek, amelyek köztulajdonban lévő vagy palesztinoktól megvásárolt földeken épültek, „legalizálhatók anélkül, hogy a kormánynak újabb döntést kellene hoznia, mert a (kormány) beleegyezésével és bátorítására épültek”. A jelentés szerint a zsidóknak „joguk van megtelepedni bárhol Ciszjordániában, különösen azokon a helyeken, amelyek Izrael ellenőrzése alatt maradtak a Palesztin Hatósággal kötött egyezmények értelmében”.
Talia Szasszon jogász, aki 2004-ben Ariel Saron akkori miniszterelnök felkérésére jelentést készített a vadtelepekről, bírálja a mostani dokumentumot. „Ezt a jelentést nem fogadhatja el a kormány, mert egyáltalán nem veszi figyelembe a legfelső bíróság több döntését, amely testület egyedül illetékes Ciszjordánia jogi státusának meghatározásában” – mondta a jogásznő a rádiónak. A legfelső bíróság nemrég elrendelte egy vadtelep, a palesztin magánföldön épült Ulpana lebontását és kiürítését július 1-jéig. Ez végül – a telepeslobbi ellenállásának leküzdésével, miután a kneszetben a képviselők nagy többsége elutasította a keményvonalas törvényhozók javaslatát – meg is történt.
origo.hu
Eladó a vármegye legkisebb háza – különleges ajánlat Vérteskethelyről
