A BT ezenkívül figyelmeztetett, hogy romlik a humanitárius helyzet, és hogy egyre gyakrabban fordul elő terroristák általi túszejtés a tengerparttal nem rendelkező nyugat-afrikai országban. Követelte, hogy állítsák helyre az alkotmányos rendet, és hogy vessenek véget az ellenségeskedésnek, amely a márciusi katonai hatalomátvétel óta tart.
Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges iszlamista, valamint tuareg lázadócsoportok ezt a katonai puccsot használták ki arra, hogy uralmuk alá vonják az ország északi részét.
A BT nem tette lehetővé, amit az illetékes regionális szervezet, a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) és az Afrikai Unió követelt, hogy bevethessenek egy 3200 fős katonai kontingenst az iszlamisták ellen. A katonai beavatkozás elutasítása ellenére Kadre Desiré Ouedraogo, az ECOWAS elnöke elégedetten nyilatkozott a határozatról, és kifejezte reményét, hogy a BT később teljesíti követelésüket.
A bamakói átmeneti kormány is elutasítja katonai erő bevetését, pedig a parlament szerdán követelte: vessék be az ország hadseregét az iszlamisták ellen, és felszólította az egész mali népet, hogy álljon ellen a megszállóknak. Helyre kell állítani Mali területi integritását – szögezte le a bamakói nemzetgyűlés.
Közben az északi városokat – főleg Gaót – teljes ivóvízhiány fenyegeti, mert vészesen kevés van az ivóvizet előállító szűrőberendezések működéséhez szükséges üzemanyagból és szűrőbetétből – közölte az AFP-vel csütörtökön több egybehangzó forrás. A lakosok az akadozó ivóvíz-szolgáltatás mellett kútvizet is kénytelenek használni. Ezzel feltehetőleg összefüggésben van, hogy Gaóban kolera terjed. Hétfő óta két halálesetről számoltak be humanitárius szervezetek.

Szellemváros lett az egykori sármelléki laktanya – fotó