A szakértő szerdán a távirati irodának azt mondta, a korábbi békés tüntetések fegyveres összecsapásokká alakultak, az ország a polgárháború szélén áll. Patthelyzet van az országban, mivel a kormány nem tudja felszámolni az ellenállási gócpontokat, de az ellenzéknek sincs annyi ereje, hogy megdönthetnék a rendszert – mutatott rá.
Emberiesség elleni bűncselekmények
Míg korábban az volt a helyzet, hogy a kormány igyekezett elfojtani a tüntetéseket, mára már mindkét oldalon követtek el emberiesség elleni bűncselekményeket, mészárlásokat – mondta. Úgy fogalmazott: már nem arról van szó, hogy „a békés ellenzéket gyilkolja a kormány”.
Rashed kiemelte, a nemzetközi közösség azért nem avatkozik be hivatalosan, mert vannak államok, amelyek az ellenzéket támogatják, míg mások – például Oroszország, Kína, Irán és India – inkább Bassár el-Aszad rendszerét. Éppen ezért valószínűleg nem lesz ENSZ- vagy NATO-beavatkozás az ügyben – közölte.
Nincs egységes irányítás az ellenzékben
Az ellenzékkel kapcsolatban kifejtette, egymástól függetlenül működő csoportokban tevékenykednek a felkelők, nem állnak egységes irányítás alatt. A hadseregből dezertált katonák, külföldi zsoldosok és szélsőséges iszlám csoportok egyaránt támadják a kormányerőket – mondta. Felhívta a figyelmet: ha ezeket az ellenállókat felfegyverzi a Nyugat, nem lehet tudni, valójában hova kerülnek a fegyverek.
A szakértő arra is kitért, hogy nem elég, ha az ellenzék csak meg akarja dönteni a kormányt, pontos elképzelésekkel kellene rendelkeznie az azt követő teendőkről is, hiszen az állam építése nehéz feladatot jelent az egymással rivalizáló csoportoknak. Hozzátette: éppen ezért – kizárólag a régió stabilitása szempontjából – az lenne az előnyösebb, ha maradna Bassár el-Aszad kormánya, mivel bukásával hatalmi vákuum keletkezne Szíriában.
Az EU „leragadt”
Rashed szimbolikusnak nevezte az EU külügyminisztereinek hétfői döntését, amelynek értelmében szigorítják a Szíria elleni szankciókat. Úgy látja, az unió „leragadt” annál az állapotnál, amikor a kormány a fegyvertelen tüntetőket támadta. A szankciók nemcsak a kormányt, hanem a lakosságot is sújtják, az országban gyakorlatilag leállt a mezőgazdasági termelés, alig van élelmiszer és üzemanyag – mondta. Ráadásul amíg a kormánynak vannak külföldi támogatói, igazán komoly gondot nem jelentenek ezek a büntetőintézkedések – fűzte hozzá a szakértő.
Külföldön puhatolózik menedék után Aszad nagybátyja
Bassár el-Aszad szíriai elnök nagybátyja külföldi kapcsolatkeresésbe kezdett, hogy menedéket kapjon a rezsim bukása esetén a dpa német hírügynökség szerdai értesülései szerint. A jól értesült törökországi forrásoktól származó információk szerint Mohamed Maklúf és fiai Párizsban és Moszkvában puhatolóztak ezzel kapcsolatban.
Mohamed Maklúf egyik fiát, Rámi Maklúfot a népes, több ezer klienst számláló Aszad család vagyonának kezelőjeként tartják számon, s az ellenzék által készített rezsimellenes plakátok egyik állandó szereplője. Rámi Maklúfot az Egyesült Államok 2008-ban, az Európai Unió pedig 2011 májusában szankciókkal sújtotta azzal az indoklással, hogy a „befolyásos üzletember” gazdasági birodalmának kiépítéséhez a rezsim tagjaival való kapcsolatait használta fel, vagyis „nyíltan pártolta a korrupciót és profitált belőle”. A lépés szakértők szerint annak a jele, hogy már az Aszad család legprominensebb tagjai is egyre kevésbé bíznak a rendszer túlélésében.
Százezres menekülttábort létesít Jordánia
Több mint százezer ember befogadására képes tábort építenek Jordániában az eszkalálódó szíriai harcok elől menekülők számára – közölték ammáni segélyszervezetek szerdán. A jordán–szír határ közelében létesítendő sátortábor összesen 130 ezer fő befogadására lesz képes. Az első tízezer férőhely várhatóan hétfőre készül el.
Jelenleg naponta mintegy ezer menekült érkezik Szíriából Jordániába, ahol egyelőre csak egy kisebb ideiglenes tábor várja őket. Az érintett táborban a rossz körülmények miatt nemrég zendülés tört ki. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tájékoztatása szerint a Szíriával szomszédos Jordániában, Libanonban, Törökországban és Irakban összesen több mint 120 ezer szíriai menekültet regisztráltak. Az érintett országok kormányai szerint a menekültek valódi száma ennél jóval nagyobb lehet.
„Döntő csata”
Aleppóban „döntő csata” folyik a szíriai ellenzék szerint, amely szerdán százszámra küldött erősítést a nagyvárosban harcoló embereinek, a hadsereg közelgő páncélos oszlopának ellensúlyozására – jelentették egybehangzó források. „Egész Észak-Szíriából érkeznek harcosok. A város tucatnyi peremkerületében folynak harcok. A robbanásokat és sorozatokat mindenhol hallani” – mondta el a francia hírügynökségnek egy szíriai tudósító.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának (OSDH) igazgatója, Rámi Abder-Rahmán úgy véli, hogy „Aleppó ugyanolyan fontos a felkelők számára, mint amilyen Bengázi volt Líbiában Moamer Kadhafi ellenzéke számára. Aleppó az északi országrész fővárosa, az ipar és kereskedelem központja, és ha a felkelők kezére kerül, az a rendszer végét jelenti. Ezt mindkét fél tudja” – mondta.
A politikus tudomása szerint egy hadoszlop tart a város felé a Damaszkuszt Aleppóval összekötő nemzetközi főúton. A lázadók kedden megtámadták Maaretnél és Hán Sejhúnnál, hogy késleltessék az érkezését. Volt egy támadás ellene Arihánál is – mondta. Magában a városban a biztonsági szolgálatok és a Baasz Párt (a kormánypárt) központját és a középületeket akarják elfoglalni a felkelők – tette hozzá.
A szír légierő Aleppót bombázta
Katonai szakértők úgy vélik, hogy a szíriai kormány a túlterhelt hadsereget kivonja a távoli, kevésbé fontos térségekből, és az olyan központok megvédésére összpontosítja, mint Aleppó vagy Damaszkusz. Ez utóbbi helyen hétfőre a jelek szerint sikerült felülkerekednie, bár a harcok még nem ültek el teljesen.
A The Washington Post című amerikai lap ellenzéki forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy még kedden a szír légierő gépei is bombázták Aleppót. Ezt az újság a konfliktus „drámai fejleményének” nevezte. A szír kormánycsapatok már korábban is bevetettek helikoptereket a felkelők elleni támadásokban, ám az, hogy most harci repülőgépeket is alkalmaztak, az amerikai lap szerint egyfajta megfélemlítési kísérletnek számít: Bassár el-Aszad rendszere jelezni akarja a felkelőknek, hogy adott esetben teljes katonai arzenálját is hajlandó bevetni ellenük. A Közel-Keleten Szíriának van az egyik legnagyobb légiereje, s a harci gépek felkelők elleni bevetése komoly fölényt biztosítana a kormányerőknek.
