Az orosz diplomata szerint a céljával ellenkező hatást válthat ki az, hogy az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország az ENSZ szíriai megfigyelőcsoportja küldetésének meghosszabbítását összekötné a világszervezet alapokmányának VII. fejezetére való utalással.
Ennek alapján diplomáciai és gazdasági szankciókat vezetnének be, és katonai intervenciót is kilátásba helyeznének abban az esetben, ha a szíriai kormányzat tíznapos határidőn belül nem hagyna fel a nehézfegyverek alkalmazásával a lázadók kezén lévő városok ellen, és nem vonná vissza fegyveres erőit az említett körzetekből.
Moszkva szerint egyoldalú
Gatyilov szerint ezzel a határozattal automatikusan „eltemetnék” az ENSZ-missziót. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati BT-tagállamok terve kiegyensúlyozatlan, mert csak a szíriai kormányzat kötelezettségvállalásainak teljesítését írja elő, és egy szó sem esik benne az ellenzék kötelezettségeiről. „Ezért azt gondoljuk, hogy a határozattervezet nem felel meg sem a genfi nyilatkozat szellemiségének, sem Kofi Annan béketerve tartalmának, és számunkra elfogadhatatlan” – mondta.
A Ria Novosztyi hírügynökség emlékeztet arra, hogy Moszkva olyan határozattervezetet dolgozott ki az ENSZ BT számára, amely a szíriai megfigyelők mandátumát három hónappal hosszabbítaná meg. Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint szükség van a megfigyelők munkájára, mert távozásuk esetén nehezebb lenne a békés politikai rendezésre való áttérés.
Köti az ebet a karóhoz
A Phnompenben tartózkodó Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is az ENSZ-nek és az Arab Liga szíriai különmegbízottjának, Kofi Annannak a béketervét támogatja. Felszólította Oroszországot, hogy hagyja jóvá az erre vonatkozó határozatot.
Ezt tartalmazza a VII. fejezet:
Az ENSZ alapokmányának VII. fejezete szabályozza a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és támadó cselekmények esetén való eljárást. Ennek 41. cikkelye szerint a fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályoknak tekinthetőek a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió- és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.
A 42. cikkely azonban kimondja: „Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a 41. cikkelyben említett rendszabályok elégtelenek vagy elégteleneknek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához vagy helyreállításához szükségesnek ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi hadereje által foganatosított felvonulásából, zárlatból vagy egyéb műveletekből is állhatnak.”
