Szokásos havi értekezletük során a miniszterek várhatóan élesen bíráló hangú nyilatkozatot adnak ki Szíriáról, ahol a nemzetközi figyelmeztetések ellenére a rezsim nem enyhíti a kemény fellépést a polgárok ellen, és folyamatosan nő a halálos áldozatok száma. Laurent Fabius francia külügyminiszter egy minapi madridi nyilatkozatában jelezte, hogy a brüsszeli tanácskozáson a szankciók széles körű szigorítását várja, beleértve a fegyverembargó szigorítását, valamint a vízumtilalommal és a külföldi javakhoz való hozzáférés megakadályozásával sújtott személyek és cégek listájának bővítését Meg kell gyengíteni a rezsimet, hogy az a lehető legkorábban átadja a helyét – fogalmazott a politikus.
Uniós források szerint a Szíria elleni intézkedéseket olyan hajók és repülőgépek fedélzeti ellenőrzésével is kiegészíteni tervezik, amelyek gyanúsíthatók azzal, hogy fegyvert vagy „elnyomásra alkalmas eszközt” szállítanak. Az ellenőrzést az egyes tagállamok hatóságai végeznék, mélysége a rendelkezésükre álló eszközöktől függ majd. Az EU tavaly májusban rendelt el fegyverembargót Szíria ellen. A gazdasági és beutazási szankciókkal sújtott személyek listáján jelenleg 129 ember és 49 cég vagy szervezet szerepel; ezt most brüsszeli kiszivárogtatások szerint akár további 30 névvel egészíthetik ki. Mint Fabius jelezte, a menekültkérdésről szintén tárgyalnak hétfőn.
Terítéken az energia
Nem utolsósorban közép- és kelet-európai EU-tagok nyomására a miniszterek jelentős teret szentelnek a keleti partnerség országaival (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) folytatott viszony alakulásának. A tervek szerint a délután második felét és az estét együtt töltik az onnan érkezett kollégáikkal, de előtte uniós körben is áttekintik az aktuális témákat. A közös napirenden elsősorban a jövőre tervezett következő keleti partnerségi csúcstalálkozóig elvégzendő feladatok szerepelnek.
Kötetlen formában tárgyalnak az uniós „energia-külpolitikáról” is. Magyar szempontból kiemelt témáról van szó, amelyet bizonyít az is, hogy az EU 2011 elején, az akkor soros magyar elnökség irányításával jelentős lépéseket tett ezen a területen. A mostani megbeszélésen – ciprusi elnökségi források jelzése szerint – elsősorban szélesebb összefüggésben tárgyalnak a problémáról, így szóba kerülhet például az, hogy miként köthet össze az EU energiaügyi kérdéseket az unión kívüli térségekben a stabilitást és békét segítő erőfeszítésekkel.
A zsúfolt napirendű brüsszeli találkozón számos más téma is szerepel, így a líbiai helyzet, az afrikai konfliktusok (köztük a Zimbabwe elleni szankciók kérdése) és a Kínával folytatott párbeszéd. Az értekezletet kedden Izraellel és Macedóniával folytatott kétoldalú megbeszélések egészítik ki.
Kedden kerül sor az e havi miniszteri szintű tanácskozásra az úgynevezett általános EU-ügyek tanácsának keretében is, javarészt szintén a külügyminiszterek részvételével. Ennek fő témája a 2014 és 2020 közötti hétéves keretköltségvetés lesz, amelyről a tagországok még idén szeretnének megállapodni.

Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel