Washington ugyanakkor büntetőintézkedésekkel sújtotta többek között a mianmari katonai ipart, amelynek egy korábbi megállapodás értelmében Észak-Korea segít ballisztikus rakétákat gyártani.
Az amerikai elnök a korlátozások szűkítését bejelentő közleményében egyúttal aggodalmának adott hangot a meglehetősen homályos befektetői környezet miatt, és a politikai és gazdasági reformok folytatására szólított fel. A bejelentést néhány órával az után tették, hogy Derek Mitchell amerikai nagykövet átnyújtotta megbízólevelét Najpjidóban. Az Egyesült Államoknak 22 éve nem volt nagykövete Mianmarban.
Az amerikai vezetés döntésével a délkelet-ázsiai ország demokratikus reformtörekvéseire válaszolt. A brit gyarmati időkben Burmának nevezett országban tavaly márciusban feloszlott a katonai junta, s ezzel véget ért az évtizedeken át tartó katonai diktatúra. Thein Szein államfő – korábbi miniszterelnök – ezután több, a demokrácia irányába mutató intézkedést hozott: egyebek mellett amnesztiában részesített számos politikai foglyot, így kiszabadult a 15 éven át tartó házi őrizetből Aung Szan Szú Kji, az ellenzék vezéralakja is. A Nobel-békedíjas politikus a múlt hónapban európai körútján azt tanácsolta a külföldi vállalatoknak, hogy addig ne fektessenek be a mianmari állami olaj- és gázvállalatba, amíg az nem működik átláthatóbban és felelősségteljesebben.
Jogvédők helytelenítik az amerikai kormány lépését, mert az szerintük csak a mianmari tábornokok szűk körének és az amerikai vállalatoknak kedvez, nem pedig a demokráciát támogató mianmari népnek.
origo.hu
Egy tárnoki férfi végzett a lakótársa kutyájával, mert az állat mindig megugatta
