A két államfő elégedetten beszélt a két ország közötti gazdasági és politikai kapcsolatok alakulásáról. Sajtójelentések szerint a találkozó alkalmával a felek nyolc megállapodást írtak alá. Ezek egy része az egészségügyet, a technológiai fejlesztést és a pénzügyi területet érinti, de van köztük kamatmentes kölcsönökről és fejlesztési hitelekről szóló is.
Megfigyelők szerint Castro számára szerdán kezdődött négynapos látogatása jó alkalom arra, hogy megismerkedjen a kínai gazdasági reformok tapasztalataival –ezekre az átalakulóban lévő kubai gazdaságnak nagy szüksége lehet. A kubai politikus pénteken találkozik Hszi Csin-ping (Xi Jinping) alelnökkel, akinek tavalyi, havannai látogatása alkalmával tíz, gazdasági reformokat elősegítő megállapodást írtak alá.
Kuba számára Kína – Venezuela után – a második legnagyobb kereskedelmi partner, a két ország közötti forgalom értéke 1,8 milliárd dollár körül mozog, ami nagyrészt a kínai exportból fakad. Kína elsősorban cukrot és nikkelt importál a szigetországból, s főleg elektronikai cikkeket ad el.
A kínai sajtóbeszámolók a látogatás kapcsán nem mulasztják el megemlíteni, hogy Kuba volt az első latin-amerikai ország, amely 1960 szeptemberében diplomáciai kapcsolatot létesített a Kínai Népköztársasággal.
A 81 éves kubai politikus, aki korábban két ízben járt már Kínában, de 2008. évi hivatalba lépése óta, elnökként először kereste fel a kelet-ázsiai országot, Vietnamba utazik majd tovább.
origo.hu
A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak
