A belső elhárításért felelős hatóság helyzetértékelése szerint az al-Kaidához hasonló hálózatok ugyan meggyengültek, de egyre nagyobb teret nyernek a néhány fős csoportok, és terjed az „egyszemélyes szent háború”, vagyis az egyedül dolgozó terroristák modellje. A muzulmán szélsőségek egyes irányzatait tekintve a szalafizmus terjed a legdinamikusabban, az irányzat híveinek száma 3800-ra tehető.
Ugyancsak veszélyt jelent, hogy újabb neonáci terrorista sejtek jöhetnek létre Németországban a 2011-ben lelepleződött Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) mintájára. Az erőszakot legitim eszközként elfogadó neonáci szubkultúrában bármikor elindulhatnak olyan „radikalizálódási folyamatok”, amelyek az NSU kialakulásához vezettek, és a terrorizmus útjára lépő szélsőjobboldaliak számára minta lehet a tíz gyilkosságért, két robbantásos merényletért és 14 bankrablásért felelős csoport története.
A neonáci szellemiségű csoportok összlétszáma a német országos alkotmányvédelmi hivatal szerint csökkent tavaly, 22 400-ra mérséklődött az egy évvel korábbi 25 ezerről. Ugyanakkor a leginkább elkötelezett és erőszakos cselekményekre kifejezetten hajlamos újnácik száma 9 800-ra emelkedett az előző évben regisztrált 9 500-ról, a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmények száma pedig 3 százalékkal emelkedett, vagyis 16 873-ra nőtt. A szélsőbaloldali csoportok létszáma is csökkent, 32 200-ról 31 800-ra, a szélsőbaloldali indíttatású bűncselekmények száma viszont 16 százalékkal 4 502-re emelkedett.
A 2011-es jelentést Heinz Fromm, a hatóság távozó vezetője mutatta be. A szakember az NSU ügyében folytatott nyomozás során elkövetett hibák miatt kérte korkedvezményes nyugdíjazását. A kormány szerdai ülésén nevezte ki utódját. A hatóságot augusztus 1-jétől Hans-Georg Maassen vezeti, aki jelenleg a belügyminisztérium terrorizmus elleni osztályát vezeti.

250 forint a horrorért – így néznek ki Karácsony Gergely büszkeségei