Bizonyos esetekben az iraki kormánytisztviselők szemet hunynak az Iránnal folytatott kereskedelem felett, míg máskor iraki tisztségviselőknek kifejezetten haszna származik ezekből a tevékenységekből – közülük egyesek nagyon közel állnak Núri al-Máliki iraki miniszterelnökhöz.
Barack Obama amerikai elnök júliusban szerzett tudomást a problémáról, és akkor megtiltotta egy kis iraki banknak, az Elaf Islamicnak, hogy bármilyen kapcsolata legyen az amerikai bankrendszerrel – állítja az újság. Az elnök akkor azt mondta: „a bank iráni bankok nevében végzett tranzakciókat több millió dollár értékben, pedig ezeket az iráni bankokat szankciók sújtják, mert közük van Irán tiltott nukleáris tevékenységéhez”.
Iraki bankszakértők elmondták, hogy Obama tiltása ellenére az Elaf Islamic Bank mind a mai napig részt vesz az Iraki Központi Bank napi aukcióin, amelyeken a bankok iraki dinárt adhatnak el, és dollárt vásárolhatnak. Eme aukciók révén Irán dollárhoz jut, amiből be tudja szerezni a neki nagyon fontos árukat.
Washington panaszkodott
A The Times című amerikai folyóirat amerikai kormányzati forrásokat, jelenlegi és volt amerikai és iraki tisztségviselőket, bank- és olajipari szakértőket idézve pedig azt írta: Washington bizalmasan panaszkodott iraki tisztségviselőknek a Bagdad és Teherán közötti pénzügyi és szállítási kapcsolatokról.
Obama nemrég tudomást szerzett arról is, hogy az iraki kormány lehetővé teszi Irán számára, hogy a iraki légtéren keresztül szállítson utánpótlást a szíriai rezsimnek. Ekkor az amerikai elnök felhívta Málikit, hogy szemrehányást tegyen neki emiatt. De az iráni gépek ezután is használhatták az iraki légteret, csak egy másik útvonalon – írta a The Times.
Iráni intézmények iraki közvetítőkön keresztül ellenőrzést szereztek legalább négy iraki kereskedelmi bank felett, ami azt jelenti, hogy közvetlen kapcsolatot teremtettek a nemzetközi pénzügyi rendszerrel, pedig abból ki vannak tiltva a szankciók által – állította a folyóirat.
Pénteken Teheránban több ezren szidalmazták Izraelt és az Egyesült Államokat az államilag szervezett Jeruzsálem-napi megmozduláson. Ahmedinezsád kijelentette a tüntetők előtt, hogy a zsidó állam egy „rákos daganat”, amelynek nincs helye egy jövőbeli Közel-Keleten. Az iráni állami sajtó idézte Hamenei ajatollahot, Irán legfőbb vezetőjét, aki azt mondta, egy nap Izraelt visszaadják a palesztin népnek, és a zsidó állam megszűnik létezni.
„Izrael joga a létezésre nem kérdőjelezhető meg”
Az Egyesült Államok, Franciaország és az ENSZ-főtitkár után Catherine Ashton, az Európai Unió külpolitikai főképviselője is szigorúan elítélte az iráni vezetők minapi kijelentéseit Izraelről. „Izrael joga a létezésre nem kérdőjelezhető meg. A főképviselő felszólítja Iránt, hogy játsszon építő szerepet a térségben, és elvárja vezetőitől, hogy ne növeljék, hanem csökkentsék a feszültséget” – olvasható az Ashton hivatala által kiadott közleményben. Szombaton az ENSZ-főtitkár is megdöbbenését fejezte ki az üggyel kapcsolatban kiadott közleményében. A Fehér Ház szerint „megbotránkoztatóak” és „gyűlölködőek” Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök Izraelről pénteken elhangzott kijelentései.
Gyors és pusztító választ ígérnek
Az iráni vezetők kijelentéseinek előzménye, hogy az izraeli sajtóban megjelentek olyan értesülések, amelyek szerint Izrael még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt katonai csapást mérhet az iráni atomipari létesítményekre. Ezekre a sajtóértesülésekre reagálva az IRNA hivatalos iráni hírügynökség szombaton közölte: Irán reakciója bármilyen, Izrael általi fenyegetésre vagy agresszióra, amely az Iszlám Köztársaság területét érinti, nagyon gyors és pusztító lesz.
Amir Ali Hadzsizade iráni dandártábornok a hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: „ha a cionisták elkezdenék beváltani fenyegetéseiket, az a legjobb alkalom lesz Izraeli lerombolására”. Hozzátette, hogy szerinte ezek a fenyegetések inkább csak az izraeli propagandának és pszichológiai háborúnak a részei.
