Továbbra is recesszióban van a cseh gazdaság, mivel a második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbihoz mérve. A cseh GDP ezzel immár az egymást követő harmadik negyedévben mutatott visszaesést, kezd tartóssá válni a recesszió, amely két egymást követő negyedéves visszaeséssel kezdődik. A válság következtében meghozott költségvetési kiigazítások, valamint a forráshiány miatt a nagy társadalmi elosztórendszerek átalakításának égető szüksége egyre nagyobb terhet rótt a cseh lakosságra.
A kormány politikájának elutasítottsága, és az ezt kifejező tiltakozás soha nem látott méreteket öltött, amely vélhetően tovább fog fokozódni. Emellett az Európai Unió elleni ellenszenv is egyre nő, és az euró bevezetése sem várható a következő években. A költségvetési kiigazítás mellett az elmúlt időszakban a strukturális átalakítások is napirendre kerültek. A nyugdíjrendszer reformja az egyéni megtakarítások bevezetését, a magánnyugdíjalapok létrehozását jelentette.
Maradhat a szigor
A válság következtében a lakosság áldozatvállalási hajlandóságának határához érkezett, ezért a kormánynak, amely közép‐ és hosszú távú reformokba kezdett, számolnia kellett a társadalom jelentős ellenállásával. Bár a szakszervezetek egyre elkeseredettebben tiltakoznak, a lakosság irántuk érzett szolidaritása egyre fogy.
Az Európai Bizottság a 2012–2015‐re vonatkozó cseh konvergenciaprogram értékelésekor elismerte a kabinet eddigi intézkedéseit a költségvetési egyensúly érdekében. Kiemelte, hogy folytatni kell a 2012‐es költségvetés végrehajtását, a szigort a 2013‐as évben sem szabad enyhíteni, szem előtt kell tartani a bizottság túlzottdeficit‐eljárás keretében tett ajánlásait. A fenntarthatóság érdekében a kiadások struktúrájának átalakítása is szükséges.
2013-ban lehet bővülés
Csehországban az elmúlt egy évben a stabil kormánytöbbség és a koalíció a politikai és gazdasági problémák ellenére megmaradt. Az államháztartási konszolidáció keretében elkezdődött az egészségügyi és a nyugdíjrendszer reformja. A reformkényszer és a kormányzati lendület ellenére azonban az ellátórendszerek rövid és középtávú finanszírozása egyelőre nem oldódott meg. A közszféra rendszereinek működtetése – beleértve a béreket is – időzített bombaként ketyeg, miközben a kormány helyzetét az egyre látványosabb társadalmi tiltakozás nehezíti.
A problémák ellenére az ország vezető szerepe a versenytársakkal – elsősorban Magyarországgal – szemben a térségen belül mind gazdasági értelemben, mind pedig a központi fekvés kihasználását tekintve megszilárdult. A belső fogyasztás és a beruházások ütemének alakulása eltolja a növekedés kezdetét a 2013‐as évre, ami azonban jelentősen függ az európai és a világgazdasági helyzettől.
