„A megállapodás értelmében kialakítjuk azt az eljárásrendet, amelyben a pernek le kell majd folynia. Most már közvetlenül a vizsgálat megindítása következik. Nincs már több akadály” – mondta Aminata Touré szenegáli igazságügy-miniszter a sajtónak az aláírás után. „Hamarosan új lapot nyithatunk a nemzetközi jogban, s ez az Afrikai Unió (AU) érdeme” – tette hozzá Touré, emlékeztetve rá, hogy 2006 júliusában az AU hatalmazta fel Szenegált Hissene Habré perének megszervezésére.
„Az AU örömmel nyugtázza, hogy a büntetlenség elleni harc elve mostantól testet ölt. Ha végigmegyünk az úton, megmutathatjuk, hogy Afrika ítélkezhet Afrika felett, s ennek bizonyságát Szenegál adja” – jelentette ki Robert Dossou, az AU képviselője.
A megállapodást egy hónappal az után írták alá Dakarban, hogy a nemzetközi bíróság úgy ítélkezett: Szenegálnak bíróság elé kell állítania az országban menekültként élő volt csádi elnököt, vagy eleget kell tennie a nemzetközi kiadatási kérelmeknek.
A nyolcvanas években a Hissene Habré irányítása alatt álló csádi kormányzat a nemzetközi vádak szerint emberiesség elleni bűnöket – köztük gyilkosságokat és kínzásokat, de egyes állítások szerint népirtást is – követett el ellenzékével szemben. Egy csádi vizsgálóbizottság adatai szerint a nyolcéves Habré-rezsim több mint 40 ezer emberéletért felelős.
A Hóhér és az afrikai Pinochet néven is emlegetett csádi vezetőt 1990-ben a jelenlegi elnök (korábbi szövetségese), Idriss Deby Itno tábornok űzte el a hatalomból, s Habré Dakarba menekült. Kiadatásának ügyét Belgium vitte nemzetközi bíróság elé.
