Világgá mennek a magyar prostituáltak

Közös fellépést tervez a magyar és a svájci rendőrség a nyugat-európai országokba irányuló prostitúció és a vele összefüggő bűncselekmények visszaszorítására.

Az emberkereskedelem, elsősorban a nő- és a gyermekkereskedelem az 1990-es évek óta az egyik legaggasztóbb jelenség, a világ harmadik legnagyobb és leggyorsabb ütemben növekvő bűnözői iparága. Hazánkban több formája ismert ennek a bűncselekmény-kategóriának, de az emberkereskedelem elsősorban a prostitúciós tevékenységekkel hozható összefüggésbe. A magyar prostituáltak célállomása jelenleg Svájc, Németország és Hollandia.

Christian Mühlethaler, a Svájci Államszövetség budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a napokban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőivel tárgyalt az Európába irányuló illegális bevándorlás visszaszorításáról és a prostitúcióról. A beszélgetésen elhangzott, hogy az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a Svájcban munkát vállaló magyar prostituáltak száma, és gyakoribbá vált az ehhez kapcsolódó bűnözői tevékenység.

Hudák Zsolt rendőr alezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója az MTI-nek elmondta: szoros kapcsolatot szeretnének kiépíteni a svájci kantonok rendőrségével az eredményes fellépés érdekében, amihez a svájci nagykövet segítséget ígért. Az alezredes szerint hasonló együttműködésre törekszenek majd, mint amilyet egy másik, prostitúcióban érintett nyugat-európai ország, Hollandia rendőrségével létesítettek. „A magyar és a holland rendőrség az utóbbi időben információcserével, közös akciókkal több prostitúcióval kapcsolatos bűncselekményt tárt fel és fogott el gyanúsítottakat a két országban” – emelte ki Hudák Zsolt.

Svájcban a migráns prostituáltak arányát szakemberek 75 százalékra becsülik, harmaduk feltehetőleg Közép- és Kelet-Európából érkezik. A svájci rendőrség birtokában lévő adatokból kiderül, hogy Zürichben jelenleg körülbelül 3800 prostituáltat tartanak nyilván, akiknek több mint tíz százaléka magyar állampolgár. Az illegálisan dolgozó szexmunkások száma hasonló nagyságrendű lehet a rendőrség és a szakemberek becslése alapján. Svájcban a média sokat foglalkozik a magyar prostituáltakkal. Az elmúlt években gyakran volt hangos a sajtó, és felháborodott a közvélemény a magyar futtatók kézre kerítését követően.

„A svájci és a magyar emberkereskedelem elleni szervezetek folyamatos kapcsolatban vannak, és céljuk az úgynevezett tüköreljárás, vagyis a büntetőeljárások összehangolása és koordinált akciók megszervezése” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Christian Mühlethaler. A nagykövet tájékoztatása szerint Svájcban a prostitúció felügyelete a kantonok illetékessége, ennek megfelelően rendszeresen nyomon követik a szexuális jellegű bűncselekményeket, így az emberkereskedelmet is. A prostitúció témája folyamatosan napirenden van az alpesi országban, s összekapcsolódik a szociális kérdésekkel és a bűnözéssel. Mühlethaler leszögezte, Svájcban a prostitúció legálisan folytatható, ha azonban kiderül, hogy emberkereskedelem van a háttérben, a hatóságok intézkednek, mert az áldozatokat védelem és támogatás illeti meg.

Nagy nyomás?

A romák az emberkereskedelemben és a prostitúcióban is a legveszélyeztetettebb társadalmi réteget alkotják – mondta Járóka Lívia európai parlamenti képviselő február végén.

Sascha Finger a magyar szexmunkások mobilitását kutatja, és a Sonntag internetes számának azt állította, hogy a Zürichben dolgozó, gyakorta roma lányok zömükben nem a klasszikus emberkereskedelem áldozatai. Véleménye szerint általában a családjuk szervezésében érkeznek Svájcba, futtatóik saját rokonaik, sokszor a férjük.

A magyarul is beszélő Finger az elmúlt egy év során több mint negyven interjút készített a prostituáltakkal Magyarországon és Svájcban, és arra a következtetésre jutott, hogy a roma nők keresetükből akár 13 tagú családjuk, nemritkán saját gyerekük megélhetését is biztosítják. Szerinte a magyar lányokra hatalmas nyomás nehezedik: egyrészt magyarországi családjuk megélhetése függ tőlük, másrészt svájci körülményeik is nyomasztják őket. A férfiak gyakorta nem fizetnek, az általában németül nem beszélő utcalányok ki vannak szolgáltatva durva, erőszakos kuncsaftjaiknak. Állandó szorongásban élnek, „félnek a rendőröktől, a férfiaktól, svájci életüktől, illegálisnak érzik magukat, jóllehet nem követnek el semmi törvénytelent”.

További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.