Regionális és részleges szenátusi választásokat tartanak Csehországban október 12–13-án, amely a januári közvetlen elnökválasztás előjátéka, valamint a 2010 óta hatalmon lévő jobbközép kabinet egyfajta értékelése is. A gazdasági válság elég komolyan érintette Csehországot is, így a kormánynak a hiánycél tartásához jelentős szigorításokat kellett végrehajtani, ami természetesen a jövedelmek és egyéb juttatások csökkentésével és a munkanélküliség növekedésével járt.
A legfrissebb felmérések szerint az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) sikere várható a voksolásokon, ami a 2008-as sikerük fényében egyáltalán nem lenne meglepő, bár most kevesebb szavazatra számíthatnak, mint akkor. A többi parlamenti pártnak a felmérések csak két régióban adnak esélyt. Egy-egy felmérés szerint a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) esetleg nyerhetne a Pardubice régióban (Kelet-Csehország), míg az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) az Ústecky régióban (Északnyugat-Csehország).
Harmadik helyre szorulhatnak
A szociáldemokraták szavazatait 21-23 százalék közöttire becsülik az intézetek, míg a legtöbb régióban a második helyen végző kommunisták 1-3 százalékkal kapnának kevesebbet. A felmérések szerint néhány helyen az ODS végezhet a második helyen, de a legerősebb kormánypártot többnyire a harmadik helyre várják. Mindenütt bejutna a regionális parlamentekbe a második legerősebb kormánypárt a TOP 09 és a Polgármesterek koalíció is. A parlamenten kívüli és többnyire különféle koalíciókban induló Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártot hét-nyolc regionális önkormányzatba várják.
A részleges szenátusi választásokon az összes hely egyharmada (21 mandátum) újul meg. A választások várhatóan ismét kétfordulósak lesznek, mert ritka, hogy valaki már az első körben megszerzi a szükséges szavazatok több mint ötven százalékát. A második körben a továbbjutott két jelölt közül az nyer, aki egyszerű többséget szerez.
Inkább az előre hozott választás
A kabinet veresége a tartományi és szenátusi választásokon akár az előre hozott választásokhoz is elvezethet, mivel Václav Klaus vétóin kívül pillanatnyilag sem az adóemeléseket tartalmazó úgynevezett stabilizációs csomagot, sem az egyházi kárpótlást nem képes keresztülvinni a parlamentben. Petr Necas miniszterelnök bejelentette: a stabilizációs csomagot úgy próbálja meg átvinni a parlamentben, hogy a szavazást a kormány iránti bizalmi szavazással kapcsolja egybe.
Az előre hozott voksolás gondolata az ODS berkein belül sem számít idegen gondolatnak, mivel Zbynek Stanjura alelnök szerint a bizonytalanságnál még ez is egy jobb megoldás lenne. Az ellenzék természetesen felkészült a megméretésre, és készen állnak a kormányzásra, de a közvélemény-kutatási adatok alapján egyáltalán nem biztos, hogy stabil kormányt lehetne létrehozni.
A CSSD egy parlamenti választáson 25,5, az ODS 21, a kommunisták 17,5, a TOP 09 10,5 százalékot érne el. Ennek alapján a kommunista párt kezében lenne a döntés, hogy melyik oldal kerülne hatalomra, azonban velük a szociáldemokraták sem kívánnak koalíciót kötni. A jobbközép kormány esetleges kudarca csak tovább növelné a bizonytalanságot a recesszióban lévő gazdaságban, amit egy újabb voksolás csak tovább tetézne.
