A felek áttekintették az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok, köztük Szerbia integrációs perspektíváit. A román diplomácia vezetője szerint az unió Délkelet-Európára irányuló figyelme kulcsfontosságú a térség országaiban zajló reformok ösztönzése szempontjából.
Az Európai Unió elhalasztotta a döntést abban a kérdésben, hogy csatlakozhat-e Románia és Bulgária a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez
Elsősorban Hollandia, de mellette – valamivel kevésbé kategorikusan – Németország, Franciaország, valamint több más tagállam is elégedetlen a korrupció, illetve a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságával – főként Bulgáriában, de Romániában is. Románia esetében az elmúlt hónapok Brüsszelig gyűrűző belpolitikai harcai többekben megingatták a jogállamiság szilárdságába vetett meggyőződést is.
Az Európai Bizottság – az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye – januárban készít újabb jelentést a román és bolgár „Schengen-érettség” témájában. Uniós diplomaták szerint e jelentés tartalmát erősen befolyásolja majd, miként ítélik meg a december 9-re kitűzött romániai parlamenti választások lebonyolítását.
A két ország csak együtt csatlakozhat a schengeni zónához, mert arra semmilyen módon nem készültek fel, hogy csak az egyikük csatlakozása esetén megerősítetten védjék a román–bolgár határt, amely ebben az esetben „Schengenland” külső határa lenne.
„Meggyőződésem, hogy a tagjelölti státus bátorítja Szerbiát a csatlakozási feltételek teljesítésében, beleértve a területén élő román kisebbség helyzetével kapcsolatos feltételeket” – mondta a bővítési biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón a román külügyminiszter.
Stefan Füle bukaresti megbeszélésein a Moldovai Köztársaság integrációs törekvései is szóba kerültek. „Szükség van az olyan sikertörténetekre, mint amilyen Chisinaué, amely rövid idő alatt kézzelfogható eredményeket ért el. A Moldova–EU fórumon, Berlinben is elmondtam: a Keleti Partnerség végén nincsen fal” – mondta a bővítési biztos arra utalva, hogy folytatódhat az Európai Unió keleti bővítése, ha további országok teljesítik a csatlakozási feltételeket.
Romániáról szólva Stefan Füle kifejtette: mind a Nyugat-Balkán, mind a Keleti Partnerség országainak hasznára válna, ha Románia hitelesebb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb lenne, valamint ha jobban kihasználná földrajzi adottságait.
A bővítési biztos találkozott a román parlament külügyi bizottságának tagjaival is. „Az, hogy Románia közepesnél gyengébb teljesítményt nyújtott az utóbbi öt évben, és nem használta ki a befolyásából, méretéből és erőforrásaiból adódó előnyöket, nem jelenthet ürügyet arra, hogy leállítsák a bővítést olyan országok felé, amelyek megérdemlik” – mondta a megbeszélés után Mircea Geoana, a szenátus külügyi bizottságának elnöke.
