Az Európai Bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását. Ismert, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság még február 1-jén tárgyalta azt a magyar–szlovák peres ügyet, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-ére tervezett szlovákiai látogatásának meghiúsítása miatt keletkezett.
Szlovákia: Budapest érzéketlenül választott
Mint az MNO korábban beszámolt róla, a kérdéses napon Sólyom László államfő a szlovákiai Révkomáromba kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság – Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök – közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva hogy a látogatás időpontját Budapest „érzéketlenül” választotta meg.
A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak.
Biztonsági kockázatokra hivatkoztak
A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnök belépését a területére. A már a magyar–szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a beutazást Szlovákiába.
Nem sértettek jogot, de Magyarország ezzel nem ért egyet
A magyar kormány úgy véli, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása. Hazánk ezért azt kérte az Európai Bizottságtól – az EU legfőbb végrehajtó intézményétől, az EU-szerződések betartásán őrködő testülettől –, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt.
A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia – habár maga is tévesen hivatkozott az irányelvre – nem sértette meg az EU jogának az uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseit. Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt.
Üdvözölte a szlovák kormányfő az Európai Unió bíróságának a Sólyom László korábbi magyar köztársasági elnök meghiúsított szlovákiai látogatása ügyében hozott döntését keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján. Robert Fico szerinte a döntés azt bizonyítja, hogy a szlovák kormány mindig tiszteletben tartotta a nemzetközi normákat és az ország kötelezettségeit.
A magyar kormány bízik abban, hogy sem Magyarország és Szlovákia viszonylatában, sem más tagországban nem történik a jövőben olyan eset, amely Sólyom László akkori köztársasági elnökkel történt 2009 augusztusában – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden. A KIM közleményében emlékeztetett: 2010 márciusában azért fordultak az Európai Bírósághoz, mert – mint írták – elfogadhatatlannak ítélték, hogy egy uniós tagállam egy másik tagállam államfőjével szemben az uniós jogra hivatkozással úgy lépjen fel, ahogy azt Szlovákia tette Sólyom László köztársasági elnök esetében. Közölték továbbá: a per egyedülálló abból a szempontból, hogy az államfők státuszának nemzetközi jogi és uniós jogi megítélését, illetve az uniós jog hasonló esetekre történő alkalmazhatóságának kérdését vetette fel.
