Népszavazással egybekötött parlamenti választást tartanak vasárnap Litvániában, amelyen várhatóan leváltják a 2008 óta hatalmon lévő jobbközép kormányt. A litván választási rendszer bizonyos értelemben hasonló a korábbi magyarhoz, mivel a 141 képviselői helyből 71 sorsa kétfordulós egyéni választókerületi szisztémában dől el. A négy évvel ezelőtti választás óta Litvánia óriási gazdasági visszaesést szenvedett el, azóta bizonyos szempontból magára talált, de az eurózóna és a világgazdaság napjainkban zajló gyengélkedése miatt ismét lassult a növekedés.
A politikai helyzetkép a voksolás előtt meglehetősen bonyolult, mivel egyetlen párt sem rendelkezik 20 százaléknál nagyobb támogatottsággal. A szociáldemokraták 16,9 százalékot tudhatnak maguk mögött, ami egyáltalán nem számít jelentős támogatottságnak, és minden bizonnyal csak koalíciós kormányt vezethetnek majd. Az oroszbarát Munkáspárt 15,8 százalékon áll, amelyet jelentős szociális ígéretekkel próbálnak feljebb tornázni, de mivel a litvánok nagy része nem kíván szorosabb kapcsolatokat ápolni Oroszországgal, nem várható áttörés a részükről.
Először töltötte ki a ciklusát
A választás utáni helyzetet többek között az bonyolíthatja, hogy az előbb említett két párt semmiképpen nem kíván együtt kormányozni, így a mostani jobbközép pártok is képbe kerülhetnek. Andrius Kubilius, aki Litvánia 1991-es függetlensége óta először volt képes kitölteni négy éves miniszterelnöki ciklusát, annak már egyáltalán nem örülhet, hogy kereszténydemokrata pártja korábbi támogatottságának több mint felét elveszítette. Jelenleg 7,9 százalékot kapnának, ami többek között annak köszönhető, hogy Litvánia az IMF segítsége helyett nagyon súlyos megszorításokba kezdett.
A munkanélküliség jelenleg 13 százalék, a jóléti állam egy jelentős részét leépítették, az energiaárak az egekben vannak. A kormány és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom jelenleg a legalacsonyabb Litvániában az EU országai közül. A szociáldemokraták éppen emiatt a maastrichti kritériumok ellenére pénzügyi eszközökkel lépnének föl a szegénység ellen, míg a kormányon lévők már 2014-ben szeretnék bevezetni az eurót, azonban ebben az esetben jóléti intézkedéseket nem lehet hozni. A litvánok nagy része egyébként a mostani gazdasági helyzetben ellenzi az euró bevezetését.
Elegük van
Kestutis Girnius politikai elemző szerint az embereknek elege van a megszorításokból. Hasonlata szerint az elmúlt években a litvánok odanyújtották az egyik lábukat a sebésznek, hogy vágják le, de fájdalomcsillapítót nem kaptak.
„A helyzet elviselhetetlen, Litvánia lakosságának a fele már elhagyta az országot” – minderről egy 65 éves gyári takarítónő beszélt. Szerinte a 2008 óta hivatalban lévő kormány semmi jót nem tett.
A politikai helyzetet egyébként még jobban megkavarhatja, hogy populista Jog és Igazság 8,2 százalékon áll, így akár még ők is bekerülhetnek a kormányba. A baloldal esélyeit javítja, hogy a Liberális Mozgalom 5,8 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. Bár mindkét alakulat korábban a jobbközép koalíció tagja volt, mégis elképzelhető, hogy oldalt váltanak.
Vihar az atomerőmű körül
A legbizarrabb alakulat a szélsőjobboldali Bátorság Útja, amely az ötszázalékos bejutási küszöb közelében tartózkodik. A szervezet alapítója korábban meggyilkolta azt a pedofilt, aki a lányát zaklatta, majd azóta meglehetősen furcsa körülmények között holtan találták meg, de emléke komoly szerepet játszik az alakulat megítélésben.
A litvánok emellett népszavazáson döntenek egy új atomerőmű építéséről, mivel 2009-ben bezárták a már elavultat. A kormány ellenzi az építkezést, míg az ellenzék támogatja azt, azonban mivel a referendum nem ügydöntő, így jogi következménye semmiképpen sem lesz. A lakosság rendkívül megosztott a kérdésben, ami többek között a fukusimai balesetnek köszönhető, de ha mégis épülne egy új blokk, akkor a magas energiaárak mindenképpen lejjebb mennének, ami a mostani gazdasági helyzetben nem egy utolsó szempont.
