Az 52-3 arányban, két tartózkodás mellett elfogadott jogszabályt a várakozások szerint az alsóház is jóváhagyja, és így az a jövő hónapban életbe léphet. Az éppen egy évvel ezelőtt újraválasztott Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök támogatja a reformot, ellenzéki feltételezések szerint azért, mert olyan alkotmánymódosítást fontolgat, amely lehetővé tenne számára egy harmadik mandátumot is az államfői székben.
Fernández bizonyos népszerűséget élvez a fiatal argentinok körében, kitartása és a 2001–2002. évi pénzügyi válságot követő gazdasági fellendülést elősegítő, „nem ortodox” gazdaságpolitikája miatt. Ellenzéki vélemények szerint a reform valójában azt a célt szolgálja, hogy növelje az elnök fogyatkozó támogatottságát és a kormánypárt választási esélyeit a következő, egy év múlva esedékes parlamenti választások előtt.
A politikai elemzők többsége szerint a korhatár leszállítása nem fogja érdemben befolyásolni a választási eredményeket – legfeljebb 1-2 százalékkal módosíthatja azokat –, és abban is egyetértenek, hogy elsősorban a kormány és a baloldali pártok húzhatnak hasznot belőle.
A reform hozzávetőleg 1,4 millióval emelheti meg a választók számát, részvételtől függően. A tavalyi elnökválasztáson csaknem 23 millióan szavaztak a 42 milliós latin-amerikai országban.
Fernández támogatói szerint a törvénymódosítás erősíti a demokráciát, és Argentína olyan országokkal kerül egy sorba, mint Ausztria, Nicaragua, Ecuador és Brazília, amelyek már 16 évre csökkentették a választói korhatárt.
