„Az utóbbi hónapokban ( ) a rezsim újabb határt lépett át az erőszakban, amikor MiG-gépeket vetett be, majd TNT-s hordókat dobott le, nemrég pedig – ami még szörnyűbb – kazettás bombákat” – mondta a miniszter Párizsban az arab ország északi „felszabadított övezeteit” igazgató civil bizottságok képviselőivel találkozva.
Mintegy húsz ország és nemkormányzati szervezet képviselői vettek részt a párizsi külügyminisztériumban rendezett találkozón, amelynek célja Fabius szerint az volt, hogy együtt tanulmányozzák a szíriai lakosság támogatásának módozatait. Franciaország hónapok óta pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt azoknak a régióknak, ahonnan a felkelők elűzték Aszad adminisztrációját és hadseregét. Fabius szerint ezek az övezetek a szíriai terület felét jelentik, leopárdfoltokként szétszórva az egész országban.
Kazettás bombák
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet hét végi jelentése szerint a kormányerők a közelmúltban repülőgépekről és helikopterekről orosz gyártmányú kazettás bombákat dobtak le lakott területekre a Damaszkuszt Aleppóval összekötő főútvonal térségében. A célpontok Maarrat-en-Numán, Tamanea, Taftánáz és al-Tah voltak, de bevetettek ilyen eszközöket másutt, Homsz, Aleppó és Latakia tartományban, valamint a főváros közelében is – olvasható a jelentésben.
A szíriai hadsereg hétfőn tagadta, hogy kazettás bombákat vetett be a lázadók ellen. A SANA hivatalos hírügynökség által közzétett kommünikében a hadsereg főparancsnoksága kijelentette, hogy nem is rendelkeznek ilyen fegyverekkel. A közlemény szerint az ilyen információk közzététele „a Szíria elleni dezinformációs kampány része”.
A Magyar Nemzet keddi számában arról ír, hogy egyes orosz szakértők úgy gondolják, a kazettás bombák témája nem véletlenül került most elő, török provokáció lehet, melyet a beavatkozásra készülő Törökország az orosz felszereléssel a fedélzetén leszállított szíriai repülőgép ügyét meglovagolva vetett be. Más orosz szakértők viszont nem akarják túlértékelni a történetet, és barátságosabb hangot ütnek meg, véleményük szerint Moszkva nem akar diplomáciai konfliktust Ankarával a meglévő fontos gazdasági kapcsolatok miatt, és ez fordítva is igaz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!