Lehetséges, hogy a huszonkét éves Abigail Fisher ügye negyven éve létező gyakorlatot fordít meg az Egyesült Államokban. Fisher négy éve felvételizett a Texasi Állami Egyetemre – sikertelenül. Most azt állítja, bőrszíne miatt tagadták meg tőle a helyet, tehát alkotmányellenes diszkrimináció érte. A texasi felsőoktatásba kétféle módon lehet bekerülni: a gimnáziumi osztályok legjobban teljesítő tíz százaléka automatikusan felvételt nyer az egyetemre, a helyek egynegyedét azonban rosszabbul teljesítő diákok közt osztják ki, figyelembe véve a jelöltek bőrszínét, származását és szociális helyzetét is. Fisher tehát hiába ért el magasabb tanulmányi átlagot, hiába vett részt több iskolai rendezvényen, mégsem juthatott be, mivel bőre színe nem volt megfelelő a felvételi bizottságnak – állította a Legfelsőbb Bíróság előtt.
Nem mindegy, kinek segít az állam
Az ügy tétje igen jelentős, hiszen a pozitív diszkrimináció a hatvanas évek vége óta aktív szerepet tölt be az amerikaiak életében, számos nehéz sorsú fekete vagy más kisebbségi diák ennek köszönhetően járhatott egyetemre és emelkedhetett ki a szegénységből. A kérdés azonban most az, van-e a mechanizmusnak továbbra is létjogosultsága. Fisher ügyvédje például rámutatott, a programnak köszönhetően többek közt egy olyan fekete diák is helyet kapott az egyetemen, akinek a szülei vállalati ügyvédként keresik bizonyára nem szegényes kenyerüket – nem éppen így képzeljük el a pozitív diszkrimináció ideális alanyait. Az egyetem ügyvédje erre kifejtette, fontosnak tartják a kisebbségi csoportokon belüli sokféleséget is, a válasz azonban nem nyerte el a bíróság tetszését. „Tehát azt mondja, a legfontosabb, ami számít, az a faji hovatartozás. Jöhetnek a nehéz helyzetűek és a kivételezettek is – de csak egy bizonyos csoportból” – mennydörögte Anthony Kennedy, az a legfelsőbb bíra, aki általában a mérleg nyelvét játssza a kilencfős testület döntéseiben.
Megváltozott testület
Kennedy elégedetlensége rosszat jelent a támogató megkülönböztetés híveinek. 2003-ban a legfelsőbb bíróság egy hasonló ügyben az egyetem oldalára állt, és gyakorlatilag engedélyezte a pozitív diszkriminációt. A testület összetétele azonban azóta megváltozott, többségben vannak a konzervatív irányultságú bírák. Kennedyvel ért egyet az elnök, John Roberts is, aki egyszer „piszkos üzletnek” nevezte a pozitív diszkriminációt, ahogy Samuel Alito is, aki szerint nem a fajnak, hanem a szociális helyzetnek kellene meghatároznia a segítség mértékét. A testület liberális oldala ezzel szemben szeretné fenntartani a jelenlegi rendszert, a baloldali bírák ráadásul befolyásos támogatókat tudhatnak a hátuk mögött. Az amerikai szövetségi kormány nemzetbiztonsági ügynek nevezte a diverzitást, mivel csak egy kellően sokszínű hadsereg védheti meg hatásosan az országot, de a sokféleség mellett tett hitet a bíróságnál számos amerikai nagyvállalat is – köztük a Microsoft, a Wal-Mart és a General Electric.
A bíróság végső döntésére leghamarabb nyár elején kerülhet sor. Ha a bírák a pozitív diszkrimináció ellen döntenek, az az egész oktatási rendszerre hatással lehet, hiszen a legtöbb állami- és magánegyetem alkalmaz valamilyen kisebbségeket pártoló mechanizmust a felvételi során.
Bloomberg Business Week (businessweek.com), The New York Times (nytimes.com)
