Balogh István, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint a magyar–amerikai kapcsolatok a gyakorlatban nem változnának meg egyik elnökjelölt győzelmével sem, de ha Obama maradna, folytatódnának a Magyarországot eddig ért kritikák, míg Romney győzelme esetén valószínűleg enyhébb lenne Budapest washingtoni megítélése. Balogh István a Globalitás – biztonság elnevezésű konferencián kiemelte, bár a külpolitika nem meghatározó téma az amerikai elnökválasztási kampányban, abból a szempontból fontos, hogy a választók megítélhetik, mennyire határozott és sikeres egy elnök.
Szelektív fellépés
Az újraválasztásért induló Barack Obama külpolitikájáról azt mondta, „szelektív fellépés” jellemzi, hiszen más-más megközelítést alkalmazott például az arab tavasz országainak esetében. Líbiában a beavatkozás, Egyiptomban a politikai nyomásgyakorlás, míg Iránban a gazdasági szankciók mellett döntött – emlékeztetett. Arra is kitért, hogy Obama tanácsadói egy új generációhoz tartoznak, nekik már távolinak tűnik a hidegháború, ezért hajlamosabbak változtatni a status quón. Ha ismét Obamát választanák elnöknek, már nem lenne rajta nyomás egy újabb elnökválasztás miatt, ugyanakkor szem előtt kellene tartania, milyen örökséget hagy maga után második, utolsó ciklusával – tette hozzá.
Mitt Romney republikánus jelöltről azt mondta, valódi külpolitikai stratégiája van. Ennek fő üzenete, hogy a biztonsághoz erőt kell sugározni. Kifejtette, Romney növelné a védelmi költségvetést és a haderő létszámát, több hadihajó megépítését irányozza elő, de mindez nem felel meg az ország gazdasági helyzetének, ezek szerinte inkább csak kampányígéretek. A választások miatt az Egyesült Államokban egyelőre nem születnek fajsúlyosabb döntések a külpolitikában sem, tavaszig nem várhatók nagy változások, új kezdeményezések – mondta.
Globális hatalmi súlyponteltolódás
Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutató Központjának munkatársa kifejtette, globális hatalmi súlyponteltolódás figyelhető meg: miután a Szovjetunió szétesésével az Egyesült Államok vezető szerephez jutott csaknem minden területen, mára ez a korszak elmúlt, Washington befolyása csökken. Ezt a folyamatot a gazdasági válság felerősítette, de nem az indította el – mondta. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok részesedése a világ GDP-jéből csökken, míg Kínáé nő, és várhatóan ez a trend folytatódik a következő években is. Emellett a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) felemelkedése is jellemző, a gazdasági mellett geopolitikai súlyuk is egyre nagyobb – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a NATO és az EU jövője szorosan összefonódik, mert Európa stabilitása szempontjából a NATO továbbra is kulcsfontosságú. Ugyanakkor Washingtonnak a NATO csak akkor maradhat fontos, ha a szövetség jelentős katonai erőt képes felmutatni, és Európa csak akkor tud ehhez hozzájárulni, ha az integráció megmarad. Megítélése szerint az EU bizonytalan jövő elé néz, mert bár a globális hatalmi versenyben a tagállamok együttes fellépésére lenne szükség, az intézményileg integrált unió nemzeti, kulturális és gazdasági szempontból továbbra sem egységes. Mindez megkérdőjelezi az integráció működőképességét – jegyezte meg.
