Latin-Amerikát tekintve Uruguay a harmadik ilyen ország, mert Kubában is legális a művi terhességmegszakítás, a szigetországban 1965, Guyanában 1995 óta. A törvényt a 31 szenátorból 17 szavazta meg. Utóbbiak közül 16 a hatalmon lévő, baloldali Széles Fronthoz (Frente Amplio) tartozik. Az alsóház már szeptember 26-án megszavazta a törvényt, José Mujica köztársasági elnök pedig előre jelezte, hogy ha a két ház jóváhagyja, akkor ki fogja azt hirdetni.
A magzatot elvetetni akaró nőknek kötelezően meg kell indokolniuk döntésüket egy testület előtt, amely egy nőgyógyászból, egy pszichológusból és egy szociális munkásból áll. Ezután tájékoztatják, hogy milyen egészségi kockázatai vannak a beavatkozásnak, és milyen lehetőségei vannak, ha mégis megtartaná a gyermeket – szociális programok, örökbe adás –, majd öt nap múlva meg kell erősítenie szándékát.
A nemi erőszakból származó terhességet a 14. hétig lehet megszakítani. Nincs időbeli korlátja a beavatkozásnak, ha az anya élete forog kockán, vagy a magzat állapota annyira rendellenes, hogy biztosan nem születhet meg élve. A cél az illegálisan elvégzett abortuszok visszaszorítása – mondta a törvényjavaslat parlamenti vitájában a beterjesztő balközép parlamenti képviselő.
Egy felmérés szerint a lakosság 52 százaléka helyesli az abortusz legalizálását, 34 százaléka pedig ellenzi.
A törvénybe belefoglalták, hogy csak azokra a nőkre vonatkozik, akik igazolni tudják, hogy legalább egy éve Uruguayban élnek. Ezzel szeretnék elejét venni, hogy a többi dél-amerikai országból tömegesen Uruguayba utazzanak elvégeztetni az abortuszt.
Latin-Amerikában él a világ római katolikusainak mintegy fele. Az egyház köztudottan ellenzi az abortuszt, és a 3,2 millió lakosú Uruguaynak erős szekuláris hagyományai vannak.
Az uruguayi parlament már 2008-ban elfogadott egy hasonló törvényt, de az akkori elnök, az onkológus végzettségű Tabare Vázquez megvétózta. Elképzelhető azonban, hogy az új törvény is megsemmisül, mert ezúttal az ellenzék fogadkozik, hogy népszavazást kezdeményez róla.
