Újabb mérföldkőhöz érkezhet Bosznia-Hercegovina a vasárnapi helyhatósági választást követően, mivel a nacionalista erők megerősödése esetén akár a roppant bonyolult módon összerakott állam is veszélybe kerülhet. A legutóbbi, 2008-as önkormányzati voksoláson a nacionalista erők kerekedtek fölül, míg az ország egységét hangsúlyozó erők háttérbe szorultak.
Az államalakulat egyébként egyáltalán nincs könnyű helyzetben, mivel a válság előtt még több mint ötszázalékos növekedést tudott felmutatni, de azóta éppen csak hogy nincsen recesszióban. Éppen ezért kellett a valutaalaphoz fordulnia az országnak, így Bosznia 2009 júliusában 1,15 milliárd euróról szóló készenlétihitel-megállapodást kötött az IMF-fel, de csak 380 millió eurót hívott le. 2010 októberében a megállapodást befagyasztották, miután a délszláv ország nem teljesítette a hitel fejében vállalt kötelezettségeit.
Mély válság
A Nemzetközi Valutaalap szeptember 26-án jóváhagyta a Boszniával megkötött új, bő 400 millió euró értékű, két évre szóló hitelmegállapodást. A közlés szerint Bosznia 60,8 millió eurót azonnal lehívhat a pénzből. Az IMF közölte, a legújabb adatok szerint Boszniában a külső kereslet visszaesése miatt meredeken lelassult a gazdaság. A hitelből egyrészt befoltozzák a költségvetési lyukakat, másrészt megújítják a jövőre lejáró államadósságot – mondta a valutaalap egy illetékese még júliusban.
„A válság roppant mély és elhúzódó, ezért aki tudja a megoldást, az mindenképpen Nobel-díjat érdemelne” – erről már Slavo Kukic, a mostari egyetem tanára, politikai elemző beszélt. Szólt arról is, hogy az 1990-es évekhez képest sokkal élesebbek a politikusok nyilatkozatai és a nemzetközi közösség sem segíti a gazdasági helyzet rendezését, ami a biztonság egyik alapja. Hasonlóan vélekedett egy másik elemző is, aki szerint szintén nem használ a mostani helyzetben, hogy főként a szerb politikai közösség vezetői meglehetősen nyersen nyilatkoznak.
Színészek is ringbe szállnak
Vasárnap 139 város vezetőjéről és képviselő-testületéről döntenek majd a választók, de a legnagyobb küzdelem Szarajevó birtoklásáért megy. A várost teljesen elborították a választási plakátok, amelyekből az is kiderült, hogy a mostani megmérettetésen nemcsak politikusok, hanem színészek, sportolók, énekesek is megpróbálnak a politikai életben érvényesülni.
Vélhetően a közelgő választás és a kedélyek nyugtatása miatt az Európai Unió szarajevói különmegbízottja úgy nyilatkozott, hogy Bosznia 2020-ban csatlakozhatna az EU-hoz, de ehhez el kell kezdenie a szükséges reformok végrehajtását. Peter Sorensen a bijeljinai BN tévének nyilatkozva azt mondta, hogy ha figyelembe vesszük a térség országainak, Horvátországnak és Szlovéniának a tapasztalatát, és számolunk a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez szükséges 2,5 évvel, akkor nem tévednek azok, akik 2020-at emlegetik az uniós csatlakozás lehetséges időpontjaként.
