A „semmilyenek” – ahogy a Pew Research Center tanulmánya az ateistákat, az agnosztikusokat és az egyszerűen nem hívőket nevezi – száma drasztikusan emelkedett az elmúlt két évtized folyamán: míg 1990-ben a lakosság 8 százaléka tartozott közéjük, mára ez a szám közel 20 százalékra emelkedett. A vallástalanok minden népességi és korcsoportban megtalálhatók, legnagyobb számban ugyanakkor a 30 év alattiak körében: az új generáció harmada nem hisz, míg a 65 év felettiek több mint 90 százaléka tartja vallásosnak magát. A legtöbb teret a protestáns egyházak vesztették: „részesedésük” az elmúlt negyven évben több mint tíz százalékot csökkent, míg a katolikusoké nagyjából stabil maradt (az arány most 50-25 százalék).
Lavírozó politika
A központ által közreadott adatsorból kiderül, a vallás egyre inkább politikai kérdés is. A nemhívők többsége, 68 százaléka ugyanis a demokratákat támogatja, a „semmilyenek” teszik ki a baloldali párt legnagyobb „vallási” frakcióját. A „hit nélküliek” több mint harminc százaléka ugyanakkor a republikánusokra szavaz.
Ezek az emberek jelentős választói csoportot jelentenek, melynek mindkét párt igyekszik keresni a kegyeit. Többségük Barack Obama mellett áll, és ez látszik is az elnök politikáján, aki sokat tett a melegházasság bevezetése és az abortuszjogok megtartása érdekében – mindkettő fontos szempont a nem hívők számára, derül ki a kutatásból. A másik oldal már nehezebb helyzetben van. Mitt Romney-nak egy jelentékeny hívő-réteg és egy egyre növekvő vallástalan csoport elvárásainak kell egyszerre megfelelnie. Valószínűleg ezért helyezkedik a republikánus jelölt pártja jobbszárnyához képest mérsékelt pozícióra a fent említett két kérdésben, és ezért beszél csak ritkán és nagy vonalakban mormon vallásáról, mely egyébként legtöbb közeli ismerőse szerint élete és politikája egyik legfontosabb vezérelvét jelenti.
Emelkedik a semmilyenek száma
A „semmilyenek” száma tehát fokozatosan emelkedik, Amerika azonban továbbra is erősen vallásos ország. A lakosság majd’ 80 százaléka hisz valamilyen istenben és többé-kevésbé aktív tagja valamelyik hagyományos egyháznak. Ez továbbra is kiemelkedően magas szám, különösen például a skandináv országokhoz viszonyítva, ahol a hívők csupán a lakosság 20-30 százalékát teszik ki.
(The Washington Post, Washingtonpost.com)