Már a kezdet sem volt szép a toryk 2012-es, Birmingham városában tartott konferenciáján. A pénzügyminiszter, George Osborne jó hírek helyett újabb megszorításokat jelentett be, melyek ismét a jóléti kiadásokat célozzák. „Igen, a gyógyulás lassabban megy, mint ahogy azt elképzeltük, de a hiány fokozatosan csökken, az utat, amelyet választottunk, végig kell járni – fogalmazott Osborne. – Új területeket kell keresnünk, ahol spórolhatunk”. A kancellár már meg is találta a megfelelő terepet: a 2015-től többek közt alacsonyabb lakhatási támogatást és kisebb mértékben emelkedő családi pótlékot „élvezhetnek” majd a britek. A szűkös esztendők a gazdagokra nem vonatkoznak majd, Osborne ugyanis kitart a magas keresetűeknek juttatott adócsökkentés mellett, amely szerinte elengedhetetlen Nagy-Britannia versenyképességének megőrzése érdekében.
A sajtó ugyanakkor főként nem a pénzügyminiszter újabb megszorítási terveiről beszél – ezek olyan gyakoriak, hogy szinte már hírértékük sincs. A fő téma David Cameron, a konzervatívok hét éve üstökösként feltűnt vezetője. A miniszterelnök fénye mára alaposan megkopott: a lapok – vérmérséklettől függően – „sebzett”, „bukdácsoló”, „vesztes” politikusról beszélnek. „Cameron problémái közt vannak súlyosak – a válság, a deficit, csökkenő népszerűsége, meg nem valósított ígéretei, a Boris-féle zendülés, az ellenzék felemelkedése, a sajtóbotrányban érintett barátok közelgő tárgyalása – és vannak kicsik – egyre szaporodó dühös kirohanásai, tévés bakijai és furcsa szokásai. A legnagyobb gondja azonban az, hogy ezek a tényezők kezdenek egy nem túl hízelgő képpé összeállni” – fogalmaz a The Guardian. A baloldali lap kritikáját könnyű pártoskodásként leírni, az azonban már figyelemre méltó, hogy az egyébként szilárdan jobboldali Daily Telegraph véleménycikke is „be nem teljesített ígéretként” ír Cameron elmúlt éveiről, és felhívja a politikus figyelmét, „egy jó beszédnél ezúttal többre lesz szüksége a bizalom helyreállításához”.
Ha mindez nem lenne elég, a miniszterelnöknek még Boris Johnsonnal is számolnia kell. London sikeres polgármestere az olimpiát követően népszerűsége csúcsán tanyázik, a híresztelések szerint pedig csak a megfelelő alkalomra vár, hogy átvegye Cameron helyét a ranglétra csúcsán. Johnson a konferencia megnyitóján véleménycikket jelentetett meg a Telegraph hasábjain, amelyben a londoni középosztály érdekeiért száll síkra. E társadalmi csoport létét szinte ellehetetlenítik a telekspekulánsok és az újgazdag bankárok – ma egy átlagos fővárosi brit nem is álmodhat róla, hogy belvárosi munkahelyétől egy órán belül lakást vásároljon. Johnson sürgős cselekvést javasol, felhívásából azonban nem nehéz kiérezni a kormányzat kritikáját sem. „Ezekkel az emberekkel senki sem törődik. Itt az idő, hogy segítsünk nekik” – fogalmaz a polgármester.
The Telegraph (Telegraph.co.uk), The Guardian (Guardian.co.uk)
