Az észak-atlanti szövetség parlamenti közgyűlésének záró napján Anders Fogh Rasmussen a cseh fővárosban ismételten felhívta a figyelmet a védelmi kiadások további csökkenésének veszélyeire. Rámutatott, hogy a NATO európai tagállamai között csak két olyan van, amely a GDP szervezet által megkövetelt két százalékát fordítja a védelemre.
Ugyanakkor a biztonsági kockázatok a gazdasági válság idején is fennállnak. „Sőt, bonyolultabbá is válhatnak” – mutatott rá a főtitkár. „Védelmi erőnket ezért meg kell őriznünk” – hangsúlyozta Rasmussen. A főtitkár szerint a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a védelmi kiadásokat legalább a mai szinten tartsák, s amint javul gazdasági helyzetük, emelni kellene azokat.
A cseheknél is probléma
Petr Necas cseh miniszterelnök felszólalásában elismerte, hogy a katonai kiadások szinten tartása országa számára is nagyon komoly és égető probléma. Prága szintén a GDP két százalékánál kevesebbet költ a védelemre és a hadseregre. „Csehország számára pillanatnyilag a legfontosabb az, hogy sikerüljön stabilizálni a közkiadásokat. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a probléma ne legyen kedvezőtlen hatással NATO-beli kötelezettségvállalásainkra” – jelentette ki Necas.
A NATO tevékenységének finanszírozása a parlamenti közgyűlés ülésszakának egyik fő témája volt. A prágai tanácskozás résztvevői kiemelt figyelmet fordítottak a szíriai válságra, az ukrajnai helyzetre és napirendre került a szervezet bővítése is. Téma volt még a szomáliai partoknál tevékenykedő kalózok ügye, az iráni atomprogram, illetve a NATO és az észak-afrikai államok kapcsolata is.
Politikai megoldás
Rasmussen üdvözölte a szír ellenzék együttműködési megállapodását, s úgy vélte, hogy politikai megoldást kell találni a helyzetre. A NATO esetleges beavatkozása nincs napirenden. „A NATO beavatkozását Szíriában senki sem kérte, sem az ellenzék, sem a régió államai. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a megoldás a politika terén van” – szögezte le a főtitkár. Hangsúlyozta: a NATO „minden szükséges lépést” megtesz annak érdekében, hogy megvédje a szövetséges Törökországot a válság kedvezőtlen hatásaival szemben.
A háromnapos fórumon a NATO összes tagországa képviseltette magát, és vendégként részt vettek a szervezethez csatlakozni kívánó országok – Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Grúzia – képviselői is.
