A románok is a magyar példát követnék

A termőföld vásárlásának 2014-es liberalizációja miatt Romániában is egyre többen egy magyarországihoz hasonló szabályozást sürgetnek.

Kovács András
2012. 11. 18. 16:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországhoz hasonlóan 2014-től Romániának is liberalizálnia kell földpiacát, így a külföldiek szabadon vásárolhatnak ott is földterületeket. Míg itthon javában zajlik a földtörvény vitája, amely a földszerzésben az osztrák és a dán szigort fogja követni, addig keleti szomszédunkban csak most ébredeznek. A jelenlegi törvények értelmében csak romániai állandó lakhellyel, illetve székhellyel rendelkező magán- és jogi személyek vásárolhatnak területeket, amely egyáltalán nem számít szigorú szabályozásnak.

Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter korábban arról beszélt, 2013-ban valószínűleg létrehoznának egy ügynökséget, amely engedélyhez kötné a külföldi magánszemélyek földvásárlását. A miniszter kiemelte, ezáltal megőriznék a romániai gazdák versenyképességét a külföldiekkel szemben, akik jelentős tőkével fognak érkezni Romániába. Hartel Tibor ökológus, az Ovidius Egyetem kutatója szerint mindenképpen korlátozni kellene a földvásárlást, aminek ökológiai, szociális és gazdasági szempontjai vannak.

A kilátástalanság a motor

Úgy látja, Románia legyengült intézményi és társadalmi alapja kedvezőtlen egy olyan törvény behozására, amely engedélyezi a külföldiek földvásárlását. Számos rurális régióban az emberek többségének közvetlen hozzáférése (volt és) van a „földhöz”. „Ha beengedjük a külföldieket, ez a helyzet gyökeresen megváltozik: a föld nagy része pár idegen kezébe kerül, akiknek nincs hagyományos kapcsolata a tájjal és az emberekkel, amely vélhetően konfliktusokhoz vezet majd” – tette hozzá.

Hartel szerint a szegénység és kilátástalanság az egyik fő motorja a földek eladásának. Emögött sokszor az a remény van, hogy esetleg ez a szegénység és kiszolgáltatottság megszűnik, „ám a legtöbb ember nem lett boldogabb, sem gazdagabb, ha eladta azt a pár hektáros földjét” – vélekedett az egyetemi oktató. Számára elképzelhetetlen, hogy földjeik külföldieknek történő eladásával egészséges szociális és gazdasági fejlődés következne be – zárta szavait.

Sarkalatos lesz a magyar szabály

Nagy Benedek, a Sapientia egyetem adjunktusa szerint nem kellene korlátozni a külföldiek földvásárlási jogát. Esetleg azt lehetne megszabni – egységesen, a vásárló személy állampolgárságára való tekintet nélkül –, hogy mennyi időn belül köteles a mezőgazdasági célú területet annak rendeltetése szerint használni, vagyis megművelni – tette hozzá. Úgy látja, azért sem  érdemes akadályokat állítani a szabad kereskedelem elé, mert amúgy is kevesen művelnek földet.

Hazánkban úgy próbálják megakadályozni a külföldiek felvásárlási rohamát, hogy a helyi gazdák lesznek a földek kizárólagos tulajdonosai, és a jövőben azok tudnak termőföldhöz jutni, akik ténylegesen gazdálkodnak vele. A cél a családi gazdaságok, az agrárközéposztály megerősítése, a fiatalok vidéken tartása. Pénteken egyébként az is eldőlt, hogy a magyar földtörvény kétharmados jogszabály lesz, ezt Orbán Viktor jelentette be.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.