Magyarországhoz hasonlóan 2014-től Romániának is liberalizálnia kell földpiacát, így a külföldiek szabadon vásárolhatnak ott is földterületeket. Míg itthon javában zajlik a földtörvény vitája, amely a földszerzésben az osztrák és a dán szigort fogja követni, addig keleti szomszédunkban csak most ébredeznek. A jelenlegi törvények értelmében csak romániai állandó lakhellyel, illetve székhellyel rendelkező magán- és jogi személyek vásárolhatnak területeket, amely egyáltalán nem számít szigorú szabályozásnak.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter korábban arról beszélt, 2013-ban valószínűleg létrehoznának egy ügynökséget, amely engedélyhez kötné a külföldi magánszemélyek földvásárlását. A miniszter kiemelte, ezáltal megőriznék a romániai gazdák versenyképességét a külföldiekkel szemben, akik jelentős tőkével fognak érkezni Romániába. Hartel Tibor ökológus, az Ovidius Egyetem kutatója szerint mindenképpen korlátozni kellene a földvásárlást, aminek ökológiai, szociális és gazdasági szempontjai vannak.
A kilátástalanság a motor
Úgy látja, Románia legyengült intézményi és társadalmi alapja kedvezőtlen egy olyan törvény behozására, amely engedélyezi a külföldiek földvásárlását. Számos rurális régióban az emberek többségének közvetlen hozzáférése (volt és) van a „földhöz”. „Ha beengedjük a külföldieket, ez a helyzet gyökeresen megváltozik: a föld nagy része pár idegen kezébe kerül, akiknek nincs hagyományos kapcsolata a tájjal és az emberekkel, amely vélhetően konfliktusokhoz vezet majd” – tette hozzá.
Hartel szerint a szegénység és kilátástalanság az egyik fő motorja a földek eladásának. Emögött sokszor az a remény van, hogy esetleg ez a szegénység és kiszolgáltatottság megszűnik, „ám a legtöbb ember nem lett boldogabb, sem gazdagabb, ha eladta azt a pár hektáros földjét” – vélekedett az egyetemi oktató. Számára elképzelhetetlen, hogy földjeik külföldieknek történő eladásával egészséges szociális és gazdasági fejlődés következne be – zárta szavait.
Sarkalatos lesz a magyar szabály